“Isten útjai kifürkészhetetlenek… De nem adjuk fel a kutatást!”

Húsmarha Szeminárium gondolata 2018. év végén született meg, és 2019 februárjában tartották meg az első rendezvényt, melynek igen nagy visszhangja és sikere volt a témában érdekeltek körében. Az eredetileg évi kettő alkalomra tervezett programsorozatot a mindig éppen aktuális Covid-helyzet persze befolyásolta, de töretlen lelkesedés tapasztalható az ismeretek bővítésére. A rendezvény alapkoncepciója szigorúan a gyakorlatban jól alkalmazható eszme- és tapasztalatcsere a legújabb technikák, technológiák ismeretanyagának átadásával, interaktív fórum jelleggel. A szeminárium kulcsfigurái Mozsgai József gyakorló gazda , mint szervező – a Mozsi Major tulajdonosa – és Dr. Orosz Szilvia az ÁT Kft. részéről, valamint a meghívott előadók és a lelkes húsmarhatartók, többnyire a fiatalabb korosztályból.

Az ördög a részletekben rejlik

Dr. Gyulay Gyula mindamellett, hogy gyakorló állatorvos, az Embriobos Kft. tulajdonosa is. Előadásában pro-kontra hallhattuk a bikahasználat és a mesterséges termékenyítés gyakorlati vonatkozásait, a két irányban rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

A szakember kiemelte, hogy főként a jelen helyzetben, amikor a bikatámogatás aranykorát éli, különösen célszerű volna a tenyész állatok andrológiai vizsgálatát is megfontolni, arra nagy hangsúlyt fektetni, így kiszűrhetők volnának a bika miatti sikertelen vemhesülések. A vizsgálat nem bonyolult, és nem is kell nagy költségekre gondolni, viszont sok fejtöréstől kímélheti meg a gazdát, aki csak 1-2 hónap csúszással – jócskán a fedeztetési idény közepén – döbben rá a fájdalmas valóságra.

A szakember egyebek mellett felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges termékenyítés sikere az inszeminátor ügyes kezén is múlik – és itt nem csak a katéterbevezetésre kell gondolni! Aláhúzta, hogy az inszeminátori tevékenységnek része kell, hogy legyen a visszaellenőrzés, ezért a vemhességvizsgálatot is követelni kell a „nyakkendős bikáktól”.

Dr. Gyulay Gyula, Dr. Lehocky János, Mozsgai József, Dr. Szűcs Márton, Dr. Halász András / fotó: MAL

Honnan indul a jó széna?

Dr. Halász András gyepgazdálkodási szakember előadásában a rétek, legelők műtrágyázásának hasznáról, az árak elszabadulása után a mérleg serpenyőjének két oldaláról hallhattunk. Azzal mindenki tisztában van, hogy a tápanyagot a gyep is meghálálja.

ÁTLAGOSAN 10 KG N-HATÓANYAG ESETÉN +1 TONNA ZÖLDTÖMEG VÁRHATÓ A GYEPEKEN.

Az anyai hatás szerepe a szelekcióban

A kiadós ebédet és kötetlen beszélgetést követően Dr. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője, az állattenyésztés tudományok doktora állt ki a pódiumra. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az apaállatokra sokkal több figyelmet fordítunk – hiszen arányaiban több utódot köszönhetünk nekik, mint a nőivarnak –, az anyai hatás azonban a genetikai hatáson túl többet is jelent:

A MÉHEN BELÜLI FEJLőDÉSI SZAKASZBAN AZ ANYA GÉNJEIBEN KÓDOLT TULAJDONSÁGOK KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ÉRVÉNYESÜLNEK.

Ki fia-borja?

Mozsgai József, a Húsmarha Szeminárium mozgatórugójának előadásával zárult a színvonalas szakmai nap. A szülői hatások mérésének lehetőségeiről és a borjúszelekcióról osztotta meg saját tapasztalatait. Fotókkal dokumentálva és mérési, valamint genomikai vizsgálati eredményekkel alátámasztva tette színessé, emészthetővé és hitelessé a gyakorlatban, kis létszámban is alkalmazható megoldásokat. Az előadó két kiváló saját példán keresztül szemléltette az anyák borjúnevelő képességét, az apák hatását és az utódok teljesítményét, de felhívta a figyelmet a különböző évjáratú egyedek genetikai tenyészértéken alapuló összehasonlítások buktatóira is.

Az eseményről szóló teljes beszámoló a MÁL februári lapszámában jelent meg.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu