Hucul kiscsikó született a nemzeti parkban

A mintegy 200 példánnyal büszkélkedő hucul ménes Jósvafő közelében, Gerés-lápa lapos fennsíkján él. A Kárpátok pónijának is nevezett zömök, kis termetű, nagy munkabírású hucul ló jól bírja a ridegtartást, és a ménes egy része is tavasztól őszig kint van a legelőn, és szabadon járja a több száz hektáros területet.

Az idei elsõ kiscsikó megszületésérõl a nemzetipark-igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be. A kis mén húsvéthétfõn látta meg a napvilágot – írta meg a szeretemamezogazdasagot.hu.

Errõl a Kárpátokban kialakult lófajtáról, annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy genetikailag igen közel áll az õsi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A fajta az Északkeleti-Kárpátokban élõ ruszin népcsoportról, a huculokról kapta a nevét. A II. világháború elõtt Magyarországon jelentõs huculállomány élt, a lovakat fõleg katonai célra tenyésztették. 1919 után a Monarchia központi tenyészeteit szétosztották az utódállamok között, Magyarországon alig néhány példány maradt.

Fotó: pixabay.com

A hetvenes évektõl Dr. Anghy Csaba, a Fõvárosi Állat- és Növénykert igazgatója gyûjtötte össze a még fellelhetõ tisztavérû hucul lovakat. Késõbb, 1986-ban ez a tíz kancából álló gyûjtemény átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. Erre az összegyûjtött állományra és több külföldrõl vásárolt tisztavérû egyedre támaszkodva indult el újra a fajta hazai tenyésztése, mely napjainkban is eredményesen folyik.

agrotrend.hu / Szeretem a mezõgazdaságot