Fürjneveldét nyitottak a miskolci minoriták

A plébánia legkisebb szárnyas lakói is hozzájárulnak a helyi közösség fennmaradásához.

A felújítás alatt álló miskolci minorita templom híre újabban nemcsak szépsége, hanem fürj neveldéje miatt is terjed szerte a városban. A plébános régi, gyermekkori álma teljesült, amikor beszerezte az első fiókákat. Azóta több mint száznegyven egyedből álló állományról gondoskodik.

Szalkai Z. József atya minorita szerzetes. Fotó: Ádám János / BOON

Szerkesztőségünk tagjai is betekintést nyerhettek a templom belső udvarán található baromfi udvarba, ahol a fürjeken kívül, kis csirkék is cseperednek. Érkezésünket pedig Mangó és Menta, a két játékos tacskó fogadta.

– Már gyerekkoromban is nagyon érdeklődtem az állatok iránt és utánaolvastam, hogyan kell a fürjekkel bánni. Hobbiból szereztem be az első tizenkét fiókát a tizenkét apostolra gondolva. A tizenkettő bibliai szám. Eleinte csak mi, szerzetesek fogyasztottuk a tojásaikat – mesélte lelkesen Szalkai Z. József atya minorita szerzetes, a miskolci minorita templom plébánosa. – Aztán amikor a koronavírus, illetve a felújítások miatt a templomot bezárták, komolyan megcsappantak az egyházközség bevételei. Minorita közösségünk ezzel szeretett volna hozzájárulni a bevételekhez. A hatósági állatorvos és a NAV is jóváhagyta a telepet és őstermelői igazolvánnyal is rendelkezünk. Egyre szélesebb kör érdeklődik a tojások iránt. Sokan ajándékba is visznek az ismerőseiknek.

Szépen gyarapodnak

A madarak tartásához mindent helyben oldanak meg.

– Az állományt keltetőgépünk segítségével sikerült megnövelnünk száznegyvenhárom egyedre. Helyben gondozzuk a fürjeket. Ez etetésből, itatásból áll, amit most a nyári melegben gyakrabban kell ismételni. Reggel, délben, este adunk nekik friss vizet. A fürjek ketreceit a tetőfelújítás során fölöslegessé vált deszkákból készítettük. Ezeket rendszeresen takarítjuk, hogy a lakóik jól érezzék magukat nálunk, mert úgy gondoljuk, hogy a jószágoknak is meg kell adni, ami jár. Nem vékony taposórácsos ketrecekről van szó, hanem telitalpúakról, amibe alomnak szénát és szalmát teszünk.

Ez tulajdonképpen mély almos tartásnak felel meg, csak a ketrec miatt hivatalosan nem nevezhetjük annak. Éppen most következik az állománycsere, mert több fürj már kiöregedőben van. Egyébként több tojást tojnak, mint a csirkék. Az úgynevezett intenzív tartásban az éves átlag egy fürjnél 300 tojás. Tehát szinte naponta tojnak, amit melegítő lámpával ösztönzünk. Ehhez megfelelő hosszúságú pihenőidő is társul – magyarázta az atya, a fürjek gondos gazdája.

agrotrend.hu / boon.hu