Fűnyíró helyett rackajuh!

Mintegy kétszáz anya rackajuhval és szaporulatával gondozza a Duna-Dráva Nemzeti Park a darányi ősborókást. Az állatoknak nagyon fontos szerepe van a terület megmaradásában, hiszen amellett, hogy lerágják a növényzetet, trágyázzák is a talajt.

Kizárólag fekete rackajuhokat tartanak a Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi telephelyén. A ritkább változatú állatokból ekkora állomány Somogyban egyedül itt van, de még a Dunántúlon sincs túl sok belőlük. Az ősi magyar állattal húsz évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a településen, akkoriban még csak tíz példányuk volt. – Borókás tájkép legelő állat nélkül nem létezhet – mondta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Drávai Tájegység vezetője – írja a sonline.hu.

fotó: pixabay.com

– A rackaállomány elsődleges feladata, hogy a darányi ősborókásban a száraz homoki gyepeket fenntartsa. Azon a területen a jobb minőségű legelők, melyeket régen még marhával is legeltettek, beerdősültek és csak a száraz dombtetők maradtak meg. Ezt viszont már csak ezek az igénytelenebb fajták tudják fenntartani. Fontos, hogy legyen rajta állat, ami rágja a területet, főleg az invazív fajokat, de a gyepnek is nagyon jót tesznek azzal, hogy trágyáznak. Nélkülük rovarok se lennének, rovarok nélkül pedig madár sem. Búbos banka, lappantyú is él erre, de a megye legjelentősebb erdei pacsirta állománya is itt található.

– A rackajuh húsa kevésbé faggyúsodik – folytatta Horváth Zoltán. – Ezért nagyon sokan kedvelik, főleg a horvátok, de hazai vevőink is vannak őrtilosról, Szombathelyről és Sopronból. Akinek pedig nagyobb birtoka van, azért vásárolja meg a rackát, hogy ne fűnyíróval kelljen gondozni a területét. A legnagyobb mennyiséget a hetesi vágóhídra adjuk el, kisebb részét pedig a szomszédos országba. A gyapja sajnos ma már nem értékesíthető, de ez más fajtákéra is igaz. Amiért régen tenyésztették, az már háttérbe szorult, most a bárány értékesítése a fő bevétel – tette hozzá a Közép-Drávai Tájegység vezetője.

A drávaszentesi telephelyen csaknem száz szürkemarha tehén és üsző is található. Az állatok a tavaszi és a nyári időszakban a drávaszentesi üde, mély fekvésű, bő fűhozamú réteken töltik napjaikat. A szürke marhákkal 2001-ben kezdtek el foglalkozni, akkoriban húsz állattal. Húsz évvel ezelőtt csak egy fából épült karám volt a telepen, az évek során azonban folyamatosan bővítették a természetőrök.

A telephely teljes felújításával két évvel ezelőtt végeztek. Jelentős a turistaforgalom is Drávaszentesen. Az óvodásoktól az egyetemistákig valamennyi korosztálynak kínálnak látnivalót. Az érdeklődőkkel megismertetik a hatalmas rackanyájat, a szürke marhákat, a bemutatóhelyen pedig hucul lovak, szamarak, kecskék várják a simogatást.

agrotrend.hu / sonline.hu