FAO – A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken

Az óceánok után a talaj képezi a Föld második legnagyobb szénkészletét. A talaj szerves anyagában jelenleg tárolt nagy mennyiségű szén miatt az létfontosságú szerepet játszik a globális éghajlatváltozás tekintetében. A talajok a szén forrásaként és elnyelőjeként is működhetnek. A gyepterületek – különösen az állatok legeltetésére használt területek – a világ talaj szervesszén (Soil Organic Carbon – SOC) készletének mintegy 20%-át tartalmazzák. Különösen a jól kezelt gyepterületek – az azokon alkalmazott korszerű gazdálkodási gyakorlatnak köszönhetően – fokozhatják a talajok szénelnyelő kapacitását, ami segítséget nyújthat az egyes országoknak az éghajlatvédelmi célkitűzéseik elérésében.

Ezek a legfrissebb adatok az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) "Global Assessment of Soil Carbon in Grasslands", azaz a ”A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken” címűből új jelentéséből derültek ki, amely kiadvány megjelentetését a FAO Állattenyésztési Környezetvédelmi Értékelési és Teljesítményértékelési Partnerség (FAO LEAP) finanszírozta.

Fotó: ELV – FAO published its first "Global Assessment of Soil Carbon in Grasslands"

A FAO LEAP egy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezés, amely összehangolt módszerek, mérőszámok és adatok révén igyekszik javítani az állattenyésztési ágazat környezeti fenntarthatóságát. A társulás egy közös globális kezdeményezést vezet az állattenyésztési ellátási lánc fenntartható fejlődésének felgyorsítására és a koherens éghajlatvédelmi intézkedések támogatására, miközben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló Fenntartható Fejlődési Menetrend és a Párizsi Megállapodásban rögzítettek megvalósításához.

A "Global Assessment of Soil Carbon in Grasslands", azaz a ”A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken” című tanulmány a FAO első olyan kiadványa, amely bemutatja a talaj szénkészletének állapotát és szénmegkötési potenciálját a gyepgazdálkodási rendszerekben, kiemelve azokat a területeket, ahol intézkedésekre van szükség a talajok széntárolási képességének megőrzése és növelése érdekében. A jelentésből kiderül, hogy az állatok rotációs, tervezett vagy adaptív legeltetésére irányuló intézkedések kedvező hatással lehetnek a talajegészségre és hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

A FAO az értékelés összeállítása során meghatározta a természetközeli és a kezelt gyepterületek talaj szerves szénkészleteinek alapértékét – azaz a mérhető, talajban tárolt szén tömegszázalékban kifejezett alapszintjét gC/kg talaj mértékegységben kifejezve – és megbecsülte a talaj szerves szénkészleteinek megkötési potenciálját. A tanulmány megállapította, hogy ha a talaj szervesszén-megkötést fokozó gazdálkodási gyakorlatok 20 évnyi alkalmazása után a nyílt gyepek 0-30 cm mélységű talajrétegének szervesszén tartalma 0,3 százalékkal nőne, akkor évente 0,3 tonna szenet lehetne ezeken a területeken megkötni hektáronként.

"A gyepterületek jelenlegi állapotának felmérése és a talajok szénmegkötő potenciáljának az értékelése kulcsfontosságú a gyepterületek élelmezésbiztonságban, a biológiai sokféleség megőrzésében és az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepének és jelentőségének jobb megértéséhez – magyarázza Thanawat Tiensin, a FAO Állattenyésztési és Állategészségügyi Osztályának igazgatója. Ez a jelentés átfogó elemzést nyújt a világ gyepterületeinek talajában lévő szénkészletek és a potenciális kompenzációk állapotáról. A jelentés a talajok szénmegkötő képességének a fenntartható legeltetési rendszerek alkalmazásával történő fokozására irányuló jövőbeli munkák alapjául is szolgálhat".

A tanulmány szerint a világ legtöbb gyepterületének szénmérlege pozitív, ami azt jelenti, hogy a földterületek stabilak vagy jól karbantartottak. Negatív szénmérleget Kelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Afrika Egyenlítőtől délre fekvő térségeiben találtak, várhatóan tehát ezeken a területeken a szénkészletek mennyisége csökkenni fog az antropogén – azaz az ember tevékenységéből eredő – stressz és az éghajlati viszonyok együttes hatására. Ez a tendencia azonban visszafordítható a növények növekedésének serkentésével, a talajban lévő szén megkötésével és a magas szervesanyag-tartalmú talajokban – például a természetközeli gyepekben – lévő szénkészletek védelmével. Mindezeket a rotációs, a tervezett vagy az adaptív legeltetési intézkedések állattenyésztésben történő végrehajtása is elősegítheti.

Az értékelés a talaj szervesszén-készletének javítására irányuló lehetséges intézkedéseket is vizsgálta, például a kelet-afrikai országokban az úgynevezett takarmánykertek létrehozásának hatásait. Kenyában és Ugandában több mint 40 000 kisgazdaságban hoztak létre ilyen jellegű kerteket Calliandra fákkal a tejtermelés növelése és a tehenek egészségének javítása érdekében. A fák jelenléte figyelemre méltó eredményeket hozott a talajok megőrzése, a tápanyag-körforgás és a tápanyag-megtartó képesség tekintetében. A tanulmány szerint ezeknek a takarmánykerteknek a létrehozása évente potenciálisan 0,03 tonna talajszén-tartalom növekedést eredményez hektáronként. A jelentés továbbá a legeltetési rendszerek intenzifikációjával – azaz az egyes legelőterületek fűhozamának kedvezőbb fajösszetétellel, valamint az öntözés és a trágyázás révén történő fokozásával – összefüggő hatásokat is vizsgálta.

Elmondható azonban, hogy az alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok javítását célzó ösztönzők hiánya, valamint a talaj szervesszén-készletek mérésének és a változások pontos nyomon követhetőségének nehézségei a fő okai annak, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti nemzeti éghajlat-változási tervek (NDC – National Determined Contributions) nem tartalmazzák a talaj szervesszén-készletekhez kapcsolódó intézkedéseket.

Fentiekre tekintettel a most kiadott FAO jelentés eredményei kiemelt jelentőséggel bírnak, azokat alapként kell használni az olyan jövőbeli munkáknál, amelyek az állattartásnak a talaj-széntartalmára gyakorolt hatásait vizsgálják országosan és a gazdaságok szintjén. A tanulmányban bemutatott adatok, információk támogathatják a szervesszén-készletekhez kötődő célkitűzéseknek a nemzeti éghajlat-változási tervekbe történő beépítését. "Alapvető fontosságú a helyi adatbázisok létrehozása – különösen az alulreprezentált régiókból, például Afrikából – és a már meglévő adatbázisok értékei közötti különbségek feltárása" – figyelmeztettek az anyag készítői.

Forrás: ELV – FAO published its first "Global Assessment of Soil Carbon in Grasslands"

agrotrend.hu / NAK – Borovka Zsuzsa