Állattenyésztés
Gazdálkodás
Egy országban különleges adót vetnének ki a szarvasmarhákra és a juhokra
Új-Zéland kormánya bemutatta azt a tervét, amelynek alapján környezetvédelmi adót vetnének ki a szarvasmarhákra és a juhokra. A cél az, hogy így fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, melynek jelentős részéért az állattenyésztés felel.
Új-Zéland különleges adót vetne ki a szarvasmarhákra és a juhokra, hogy visszafogja az állattenyésztésből adódó üvegházhatású gázok kibocsátását.
EZZEL A SZIGETORSZÁG LENNE AZ ELSő OLYAN ÁLLAM, AHOL AZ ÁLLATTENYÉSZTőKNEK ADÓT KELLENE FIZETNIÜK AZ ÁLLATOK METÁNKIBOCSÁTÁSÁÉRT– írj a BBC.
A lépés igen jelentős, tekintve, hogy Új-Zélandon csupán alig több mint 5 millió ember él, azonban az országban található mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh.
Az ország teljes üvegházhatású gázkibocsátásának pedig csaknem fele a mezőgazdaságból származik, elsősorban metánból. A javaslat értelmében a gazdáknak 2025-től kellene fizetniük az állatok metánkibocsátása után. A terv emellett ösztönzőket is tartalmaz, melyek hozzásegíthetik a tenyésztőket a gázkibocsátás csökkentéséhez, például egyes takarmány-adalékanyagok révén. Továbbá a farmokon a faültetések segíthetnek ellensúlyozni a metánkibocsátás hatásait.
Fotó: Shutterstock
Az ország környezetvédelmi minisztériuma közölte, az új adóból befolyó állami bevételeket kutatásra, fejlesztésekre, valamint a gazdáknak nyújtott tanácsadásra fordítják majd.
A METÁN EGYÉBKÉNT A SZÉN-DIOXID UTÁN A MÁSODIK LEGGYAKORIBB ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ, AMELY AZ EMBERI TEVÉKENYSÉGBőL EREDő GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS EGYHARMADÁÉRT FELELőS.
A tavalyi COP26 környezetvédelmi konferencián az Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodott abban, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a metánkibocsátást. A kezdeményezéshez több mint 100 ország, köztük Új-Zéland is csatlakozott.
agrotrend.hu / Origo