Biharugrán stabil a kuvikállomány

A Körös-Maros Nemzeti Parkban szép számban élnek kuvikok. Ezeket a kisméretű baglyokat legnagyobb eséllyel az alkonyati órákban pillanthatjuk meg.

Egy település kuvikállományáról leginkább úgy kaphatunk képet, ha szürkületkor bejárjuk az utcákat és figyeljük a kedvenc vártahelyükön – kéményeken, villanyoszlopokon, háztetők gerincén –, üldögélő példányokat. A közelmúltban Biharugrán végeztek egy ilyen felmérés alkalmával. Az egy napon megfigyelt legtöbb példány tizenkettő volt, de ennél minden bizonnyal népesebb az állomány.

Az éjszaka ragadozója a kuvik – fotó: pixabay.com

A kuvikok nem szeretik a zavarást, ezért előszeretettel költöznek be az elhagyott, ritkán látogatott házak padlására. Éjszaka vadásznak, de már esténként kiülnek a kéményekre, onnan lesnek a házak körül előforduló kisebb rágcsálókra. Gyakran láthatjuk őket istállók, magtárak, górék környékén is. Esetenként a nappali órákban is megfigyelhetők.

A legtöbb ember nem szereti a kuvikok jellegzetes hangját, kiáltását. Régen „halálmadárnak” is nevezték, mert éjszakánként rendszerint azoknál a tanyáknál hangzott fel éles kiáltása, ahol valaki súlyos beteg volt. Tévesen feltételezték azonban, hogy a kuvik halált jövendölt.

Egyszerűen ahol beteg ember volt, ott esténként is sokáig világítottak, s a világos ablak körül rengeteg rovar gyűlt össze, a kuvikok pedig egyszerűen ezekből csemegéztek.

A mostani megfigyelések is azt mutatják, hogy Biharugrán hosszú évek óta stabil a kuvikállomány. Érdekesség, hogy az öreg temetőben alkalmi fészkelőként néhány évvel ezelőtt megjelent a kuvik egy közeli rokona, a füles kuvik is.

agrotrend.hu / kmnp.nemzetipark.gov.hu