Ajánlások a juhok jólétének szállítás során történő javítására

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), mint az EU egyik tudományos szervezete munkája során a hatáskörébe tartozó szakterületeken ─ élelmiszer- és takarmánybiztonság, táplálkozás, állategészségügy és -jólét, növényvédelem, növényegészségügy ─ tudományos adatokat és szakvéleményeket gyűjt, független és a tudomány mai állásának megfelelő szakvélemény nyújt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Az uniós tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel, és más érdekelt felekkel egyaránt együttműködő szervezet az által végzett tudományos munkák eredményeiről a nyilvánosság részére történő tájékoztatás adásával és a kiadott, megbízható szakvéleményei által hatékonyan hozzájárulhat az Unió élelmiszer-biztonsági rendszerébe vetett bizalom növeléséhez.

Fotó: Manfred Richter / Pixabay

Az állatok szállítás közbeni védelméről szóló jelenleg alkalmazott uniós jogszabály 2005-ben lépett hatályba és jelenleg van folyamatban az állatjóléti jogszabályok átfogó felülvizsgálata. A felülvizsgálat célja, hogy naprakésszé tegye az uniós állatjóléti szabályokat annak érdekében, hogy azok nagyobb mértékben figyelembe vegyék a legfrissebb tudományos elemzéseket, hatályuk szélesebb körre terjedjen ki, egyszerűbb legyen a bennük rögzített szabályokat érvényre juttatni, és mindezen intézkedéseknek köszönhetően általánosságban növekedjen az állatjólét szintje az EU-ban.

Az EFSA az általa 2022 szeptemberében közzétett ajánlásait az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátotta, mely ajánlások tudományos alapul szolgálhatnak az EU-s állatjóléti jogszabályainak átfogó felülvizsgálatához és elősegíthetik az új jogalkotási javaslatcsomag megalkotását.

Bár az élőállat szállításra vonatkozó szakpolitikai lehetőségek jelenleg még értékelés alatt állnak, azonban az alábbi területeken előre láthatólag változások várhatóak majd a szabályozásokban:

• Férőhelyigények, szállítási idők és feltételek,
• Élőállatok exportja az EU-n kívüli országokba,
• Az anyától még el nem választott és egyéb veszélyeztetett kategóriába sorolható (pl. vemhes) állatok szállítására vonatkozó szabályozások,
• A jobb nyomon követhetőség és végrehajtás elősegítése, új technológiák bevezetése,
• Új technológiákhoz igazított szállítóeszközök alkalmazása.

Az EFSA által kiadott tudományos szakvélemények a kiskérődzőkre (juh és kecske), a lófélékre (ló és szamár), a szarvasmarhára, a sertésre és a konténerekben szállított állatokra (baromfifélék és nyúl) egyaránt kiterjednek. A Hatóság állatfaji bontásban mennyiségi küszöbértékeket dolgozott ki a szállítójárműben tartandó hőmérsékletekre, valamint az állatok minimális helyigényére vonatkozóan, továbbá ismerteti a szállítás során bekövetkező különféle olyan egyéb jóléti következmények kialakulásának veszélyét is, mint például az éhség, a szomjúság és a fáradtság. A kiadott ajánlások tehát meghatározzák azokat a különféle állatjóléti következményeket, amelyeket az állatok a szállítás különböző szakaszai során tapasztalhatnak, továbbá az ezeket a hatásokat potenciálisan kiváltó veszélyeket, valamint azokat az intézkedéseket is, amelyekkel mindezek értékelhetők.

„Több hely, alacsonyabb hőmérséklet, rövidebb utazások”

Az EFSA által 2022 szeptemberében közzétett ajánlások szerint nagyobb férőhely biztosítása, a szállítási hőmérséklet csökkentése és a szállítási idők minimálisra csökkentése szükséges a haszonállatok szállítás közbeni jólétének javításához.

1. ábra: EFSA ajánlások

„A jó állatjóléti gyakorlat nemcsak az állatok szükségtelen szenvedését csökkenti, hanem a kedvező egészségi állapot fenntartását is elősegíti.”

Az állatok kedvező egészségi állapotának fenntartása nem csak az állatjólét, hanem az élelmiszerlánc-biztonság szempontjából is kulcsfontosságú elem, tekintettel az állatjólét, az állategészségügy és az élelmiszer-eredetű betegségek közötti szoros kapcsolatokra.

A juhok szállítás közbeni védelmére vonatkozó ajánlások

Az EFSA által kidolgozott, a juhok szállítás közbeni védelmére vonatkozó anyag tartalmazza ezen állatfaj szállításával kapcsolatos jelenlegi, a szállítás különböző szakaszaiban ─ szállításra történő előkészítés, be- és kirakodás, tranzit és utazási szünetek ─ alkalmazott gyakorlatokat, továbbá röviden kitér a kecskék szállítására vonatkozó feltételekre egyaránt.

A Hivatal a két éves munka során összesen 11, a juhok szállítás soráni jóléte szempontjából kiemelt jelentőségű jóléti következményt azonosított be az előfordulás súlyossága, időtartama és gyakorisága alapján.

A beazonosított jóléti következmények az alábbiak voltak:

• csoport stressz,
• kezelési stressz,
• hőstressz,
• sérülések,
• mozgási stressz,
• predációs stressz,
• hosszan tartó éhség,
• elhúzódó szomjúság,
• mozgásban való korlátozás,
• pihenési problémák, és
• „érzékszervi túlstimuláció”.

Az összeállított anyagban ismertetik továbbá ezen beazonosított jóléti következményekhez kapcsolódó intézkedéseket. A vizsgálatok során számos olyan veszélyt beazonosítottak, amelyek főként az állatok nem megfelelő vagy agresszív kezelésével, a szállítójárművek és a különböző állattartó létesítmények szerkezeti hiányosságaival, a kedvezőtlen mikroklimatikai- és környezeti feltételekkel, valamint a rossz tartási gyakorlattal voltak összefüggésbe hozhatóak. A kiadott vélemény általános és konkrét következtetéseket tartalmaz a szállítás különböző szakaszaira vonatkozóan, továbbá a veszélyek megelőzésére és a jóléti következmények kijavítására vagy mérséklésére vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz.

Az EFSA többek között javaslatokat dolgozott ki a közlekedési eszközökön belüli mikroklimatikus viszonyokra vonatkozó mennyiségi küszöbértékek és a térbeli küszöbértékek (minimális férőhelyigény) meghatározására. A jóléti következmények időbeli alakulását pedig a maximális utazási időhöz viszonyítva értékelték. A vélemény a juhok vízi, valamint közúti szállítására, valamint az úgynevezett „különleges egészségi állapotú állatokkal” kapcsolatos állatszállítási folyamatokra egyaránt kitért, és felsorolja az állatok jólétével kapcsolatos jelenlegi aggályokat.

Az EFSA az ajánlásában kiemeli, hogy minden állatfaj esetében a szállításra való alkalmasság a legfontosabb, azonban ennek fontossága ellenére a szállításra való alkalmasság fogalmának jelenleg még nincs elfogadott tudományos meghatározása!

Az ajánlás által meghatározott, a juhokra vonatkozó főbb szállítási paraméterek az alábbiak:

• Az erős hőstressz juhok esetében a felső kritikus hőmérsékleti értéken (a továbbiakban: UCT) kezdődik. A hőmérsékleti komfortzóna nyírt juhok esetében 25 C-ban került határozásra. Az UCT értéket nem nyírt juhok esetében 28°C-ban, nyírt juhok esetében pedig 32° C-ban határozták meg.
• A szállítójárműben a megnövelt férőhely biztosítása előnyös az állatok számára, ezáltal ugyanis a szállítójármű mozgását és a szállítás soráni egyéb eseményeket az állatok testtartásuk módosításával könnyeben le tudják reagálni. Az EFSA ajánlása szerint bárányok esetében 0,19 m²/állat férőhely biztosítása optimális 12 kg-os átlagsúllyal kalkulálva, juhok esetében ez az érték 0,43 m²/állat, 40 kg-os átlagsúllyal kalkulálva.
• Juhok esetében a 16-24 órás szállítási idő elteltével a szállítást meg kell szakítani, és állatokat etetés, itatás és pihenés céljából le kell rakodni.

2. ábra: EFSA juhok szállítás közbeni hőmérsékleti értékre és a férőhely nagyságra vonatkozó ajánlásai

Az anyag kiemeli továbbá, hogy a szállítójármű mozgásából fakadó stressz és az úgynevezett „érzékszervi túlstimuláció” azonnal elkezdődik, amint a jármű elindul, és a szállítás teljes időtartama alatt ezen hatások folyamatosan fennállnak, ami fáradtsághoz és negatív érzelmi állapotok ─ mint például a félelem és a szorongás ─ kialakulásához vezethet.

Bár a nem kielégítő egészségi állapotból vagy a sérülésekből származó fájdalom és/vagy diszkomfort érzés viszonylag ritkábban fordul elő, hiszen az állatokat szállításra alkalmas állapotban indítják útnak, azonban az érintett állatok esetében a következmények súlyosak lehetnek. Ráadásul ezen negatív érzelmi állapotok idővel rosszabbodni fognak szállítás közben és szenvedést okozhatnak az állatnak.

A pihenés hiányával kapcsolatos problémák kockázata a szállítási idő hosszának növekedésével emelkedhet, az fáradtsághoz vezethet. Továbbá a 12 órát meghaladó szállítási idő esetében ─ még akkor is, ha egy szállítójármű itatókkal van felszerelve ─ az állatoknál szomjúságérzet, kiszáradás és az ezzel járó negatív hatások, valamint a szomjúsággal összefüggő élettani változások alakulhatnak ki. Ugyanez mondható el a 12 órát meghaladó szállítási idő után jelentkező éhségérzetről, hiszen a szállítás során az állatok etetésének számos gyakorlati nehézsége van, így az éhségérzetből fakadó fiziológiai változások bekövetkezésének kockázata jelentősen megnövekszik a nagy távolságokra történő szállítás során.

Összefoglalóan elmondható tehát ahhoz, hogy a haszonállatok szállítás közbeni jóléte javuljon nagyobb férőhelyek biztosítására, a szállítási hőmérséklet csökkentésére és a jelenlegi szabályokhoz és gyakorlatokhoz képest csökkentett utazási időtartamra van szükség. Meg kell határozni továbbá a közlekedésre való alkalmasság fogalmát, valamint konkrét küszöbértékeket szükséges rögzíteni a szállítás közbeni hőmérsékletek, férőhely méretek tekintetében és rögzíteni kell a szállítás maximális hosszát. Kiemelten fontos megelőző intézkedés továbbá az állatok szállításában közreműködő személyzet oktatása és képzése.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy a rendelkezésre álló adatok és információk értékelése során számos bizonytalansági faktor került beazonosítására, ezért további kutatásokat kell végezni a szállítás közbeni mikroklíma fenntartását szolgáló rendszerek, valamint a szállítójárművek és a szállítási körülmények fejlesztésére.

Az EFSA által 2022. szeptember 26-án tartott „Findings on the animal welfare for transported animals” című online rendezvény összefoglalóját és a bemutatott prezentációkat angol nyelven itt érhetik el.

Forrás: EFSA – Welfare of small ruminants during transport, More space, lower temperatures, shorter journeys: EFSA recommendations to improve animal welfare during transport

agrotrend.hu / NAK, Borovka Zsuzsanna