A magyar parlagi szamárban rejlő lehetőségek

Mai szamaraink őse zavartalanul, a hétköznapok szürke állataként, szinte észrevétlenül vészelte át az elmúlt évezredeket. Hazai története során – egy-két kis létszámú állomány kivételével – sosem szelektálták vagy nemesítették valamilyen cél érdekében. Néhány uradalomban, köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtokon öszvér-előállítás céljából tartottak ugyan kisebb létszámú törzsállományt, ám ennek a népies állományra csekély hatása volt.

Ahol kisebb méretű lófélével szeretnének foglalkozni, és nem ragaszkodnak a hátas hasznosításhoz, ott ideális választás a szamár. Vérmérséklete nyugodt, jóindulatú és tanulékony – írja a Magyar Állatenyésztők Szövetsége.

LEGÉRTÉKESEBB TULAJDONSÁGAI: A BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG, A SZÍVÓSSÁG, A BÉKÉS TERMÉSZET, A MUNKABÍRÁS, A SOKOLDALÚ HASZNÁLHATÓSÁG, VALAMINT A HOSSZÚ ÉLETTARTAM

AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED

A fajta tenyésztőszervezete, a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesülete (MSZE) Veres Imre és Ernst József kezdeményezésére 2002-ben alakult. Az egyesület bő húsz éve tartó munkája következtében olyan eredményeket mutathat fel, mint a magyar parlagi szamár mint fajta elismertetése (2003), az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása (hatályát 2004-ben terjesztették ki a szamárra is), illetve védett őshonos háziállatfajtává nyilváníttatása (2005). 20 év azonban nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy ilyen hosszú generációváltású faj esetében egységes fajtajelleg alakuljon ki. Az egyesület célja a magyar parlagi szamár, valamint az egyéb, külföldi eredetű szamárfajták múltbeli és jelenlegi tenyészértékének megőrzése és továbbfejlesztése, hasznosítása a hagyományos gazdálkodás és a szabadidős állattartás követelményeinek előtérbe helyezésével – tájékoztat Ernst Mihály, a tenyésztőszervezet elnöke. – Az egyesület folyamatosan végzi a szórványos hazai állomány feltérképezését, nyilvántartásba vételét, összefogja és segíti a folyamatosan bővülő tagságot. Jelenleg a 120-at meghaladó tenyésztői közösség kezén több mint 1000 tenyészkanca van, az állomány ismert származású hányada is egyre nő. Cél a hagyományos magyar parlagi jellegű egyedek kiválogatása, a tenyésztésbe vont nőivarú egyedek létszámának növelése, valamint további tenyésztésbe vonható egyedek felderítése – folytatja a szakember. – A fajtarekonstrukciós program keretében speciális szabályozások kialakításával szeretnénk egy minél egységesebb állományt létrehozni, a beltenyésztés elkerülése és a fajta kialakulása idején fennálló, eredeti tulajdonságainak megőrzése mellett.

Fotó: wikimedia

SOKOLDALÚ HASZNOSÍTHATÓSÁG

Reneszánszát éli a hagyományos legeltető állattartás, amely azon túl, hogy környezetbarát, a leghatékonyabb takarmányozási mód is egyben. Így a szamár gazdasági-környezetvédelmi igényeknek is eleget tesz. Különösen alkalmas elvadult, cserjés területek karbantartására és rekultivációjára. Nyugodt vérmérséklete folytán hippoterápiás célokra is eredményesen alkalmazható. A falusi turizmus, az állatsimogatók, őshonos udvarok elmaradhatatlan résztvevője, melyeknek – kiváló szociális beilleszkedő képességének és más állatokkal való társíthatóságának köszönhetően – meghatározó alakja. Mindezeken túl egészséges, természetes élelmiszer-alapanyag. Sokáig a szegény ember állatának számított, így az ára is alacsony. Egy féléves választott csikó ára alig éri el egy 8 hetes kutyakölyök árát, a felnőtt egyedek piaci értéke is messze elmarad a felnevelési költségektől. A nagyobb állományok haszonvétele sem az utódok eladásából származik, hanem a terület környezetkímélő módon való rekonstrukciójából. Ez azonban állami támogatás nélkül ráfizetéses.

SZAMARAK ÉS SZARVASOK SZIMBIÓZISA BőSZÉNFÁN

A vadgazdálkodási tájközpontban a fő profil a gímszarvas tenyésztése, de hamar kiderült, hogy szükség van egy másik fajra is a terület hatékonyabb hasznosítása érdekében. Olyan fajt kellett találni, amely esetében a keresztfertőződések megelőzhetők, így esett a választás a lófélékre, azon belül a magyar hidegvérűre és a parlagi szamárra. A szamárnak csekély a gazdasági jelentősége az egyéb tevékenységeinkhez képest – tájékoztat Nagy János, a tájközpont igazgatója. – 1360 ha-on gazdálkodunk, 800 ha gyepterülettel rendelkezünk. A gím válogatva legel, így két megoldás lehet: vagy külső ráfordítással szárzúzás útján tisztítjuk meg a legelőt, vagy olyan fajt engedünk rá, amely kevésbé válogatós. A hideg időszakban pedig a már kifejlett szamár állománya az elöregedett növényekből készült, gyengébb minőségű szénával is jól átteleltethető. A gyepek állapota is sokkal jobb, ha legeltetjük, mintha kaszálnánk, még akkor is, ha a növényzet ott marad a területen.

ÉSZREVETTÜK, HOGY A GYEP NÖVÉNYÖSSZETÉTELE ANNÁL GAZDAGABB, MINÉL TÖBB ÁLLATFAJ LEGEL RAJTA.

Tehát egyértelműen beigazolódott, hogy a két faj együtt tartása képes egymást segíteni, kiegészíteni.

agrotrend.hu / MÁSZ