A lovak kezelhetőségének felmérése tudományos alapon

A szállítás minden állatfaj számára megterhelő esemény, de egyes fajok etológiai jellemzőik és sajátos megküzdési stratégiáik miatt rosszabb jóléti következményeknek lehetnek kitéve, mint mások. A lovak közül azok, amelyeket nem szelídítettek meg, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szállítással összefüggő betegségek és sérülések szempontjából. Emiatt Európában az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó előírások (1/2005/EK rendelet) szigorúbbak a „be nem tört” lovakra (megszelídítetlen) vonatkozóan. A gyakorlatban azonban azt találták, hogy a hatósági állatorvosok nem tudták ellenőrizni a szabályozásnak való megfelelést, mivel nem volt megfelelő eszközük a lovak betörtségének minősítésére.

Fotó: Denise Henze / Pixabay

A tanulmány a betört/be nem tört tesztet (Broken/Unbroken Test, azaz BUT) javasolja a lovak viselkedésének értékelésére és pontozására a megközelítés, a felkötőfékezés és a vezetés során. Az érvényesítési folyamat után a tanulmány kimutatta, hogy a BUT megbízható, alkalmas és ésszerű eszköz annak meghatározására, hogy egy ló betört-e vagy sem.

Ezt a pontozásos rendszert tehát azért hívták életre, hogy segítségével lehetővé tegyék az 1/2005/EK rendeletnek való megfelelés egyszerű ellenőrzését, és elősegítsék annak biztosítását, hogy a teljesen nyers lovak szállításakor jobban tiszteletben tartsák etológiai és fiziológiai jellemzőiket. Ez csökkentheti a szállítás során a lovak jólétére gyakorolt ​​kedvezőtlen következmények előfordulását.

A szabály „be nem tört lovak”-nak nevezi az olyan lovakat, amelyeket nem lehet megkötni vagy kötőfékkel vezetni anélkül, hogy elkerülhető izgalmi állapotot, fájdalmat vagy szenvedést ne okozzanak nekik. Az ilyen állatokra már alapvetően szigorúbb előírások vonatkoznak, miközben a kategorizálás helyességét nem kísérik ellenőrzési eljárások. Ennek mentén még ha a közúti ellenőrzések során szabálysértést állapítottak is meg, úgy mégsem szabhattak ki bírságot a gyakorlatban. A kidolgozott teszt azon a hipotézisen alapul, hogy a lovak eltérő viselkedési és fiziológiai reakciókat mutatnak a megközelítésre, a kötőfékezésre és a vezetésre, attól függően, hogy milyen fokú szelídségük volt.

A kutatás tesztalanya 103 olasz hidegvérű (Italian Heavy Draught fajtájú) ló volt kilenc olaszországi farmon, amelyeket a legkülönbözőbb okokból tartottak: a húscélra, családi szórakozásként, illetve kiállításra. A teszteket minden esetben több mint 20 éves gyakorlattal rendelkező állatorvosok végezték, akik nem ismerték a lovak előéletét és a tulajdonosok véleményét az állatok kezelhetőségéről.

A vizsgálat úgy zajlik, hogy a tesztelő belép a tesztterületre, és a kötőfékkel a kezében lassan a ló felé sétál, megközelíti majd megpróbálja rátenni a kötőféket a lóra. Ennek elérésére megengedett maximális idő 5 perc. Ha ezen időn belül nem lehet feltenni a kötőféket a lóra, a teszt véget ér. Ha sikerrel jár, következik a második fázis, és megpróbálja a lovat három lépést előre (kb. 2 m) és három lépést hátra vezetni. A vezető úgy helyezkedik ilyenkor, hogy a ló viszonylag közel legyen a jobb oldalához. A tesztelő a vezetőszáron keresztül gyakorol nyomást, és azonnal enged, amint a ló a kívánt viselkedést mutatja (lépést tesz). Ennek a fázisnak a maximális időtartama 5 perc. Az eljárást a fájdalom első jelére leállítják, vagy ha a ló nagyfokú szorongást vagy agresszió jeleit mutatja. Minden fázist 0-2-ig lehet pontozni. Amelyik ló 2 vagy annál több pontot kap, betörtnek minősül.

Forrás: Development and Validation of a Test for the Classification of Horses as Broken or Unbroken c. tanulmány

A kutatók arról számoltak be, hogy az eredmények kiváló megfigyelői és újratesztelési megbízhatóságot mutattak. Eredményeik megerősítették azt a hipotézisüket, hogy a különböző szintű előzetes tapasztalattal rendelkező vagy nem rendelkező lovak eltérően reagálnának a közeledésre, a kötőfék feladására és a vezetésre. Ez az egyszerű teszt pótolhat egy jogszabályi hiányosságot, mivel bár az 1/2005/EK rendelet eltérő szabályokat tartalmaz a kézhez szokott és be nem tört lovak szállítására vonatkozóan, korábban nem állt rendelkezésre megfelelő eszköz a lovak ilyen jellegű osztályozására.

A kutatók elismerték, hogy némi időráfordítás szükséges a felméréshez, de feltétlen hasznos, hisz kulcsfontosságú mozzanat lehet a lovak és a személyzet épségének szempontjából, hisz utóbbiak is gyakran megsérülnek a szállítójárműbe történő fel- és levezetés során. Elmondásuk szerint a lovak és az emberi egészség és jólét összefügg egymással, és a BUT alkalmazása mindkettőt javíthatja. A kutatásban részt vettek többek között a Bolognai Egyetem, valamint a Milánói Egyetem munkatársai is.

A szerzők remélik, hogy ez az egyszerű, de megbízható értékelési rendszer széleskörben elterjed, és a különböző tagországokban egységes standardként használják majd a lovak szállításakor.

További részleteket a 2021-ben publikált tanulmány tartalmaz.

agrotrend.hu / NAK, Pető Krisztina