Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben egy, az egyes ágazatok globális felmelegedéshez való hozzájárulásához kapcsolódó átfogós közvélemény-kutatás meglepő eredményeit mutatják be – írják a NAK portálján. A felmérés egyértelműen rámutat arra, hogy a civil szervezetek által képviselt erőteljes állattenyésztés és állati-termékelőállítás ellenes narratívák ellenére az állampolgárok helyesen érzékelik a valóságot és nem ezeket a szektorokat okolják az éghajlatváltozással összefüggésben.
Egy, az év elején közzétett tanulmány jó hírekkel szolgál a hússzektor számára. Brazília, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok polgárai nem tekintik az ipari húselőállítást az éghajlatváltozás kulcsfontosságú tényezőjének, fő okozójának.
A fenntartható élelmiszerekkel foglalkozó civil szervezet, a Madre Brava megbízásából a Northstar Research által készített globális közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok a várakozásokkal ellentétben nem hibáztatják tévesen az állattenyésztést és a hústermelést az üvegházhatású gázok kibocsátásokért, nem tekintenek ezen ágazatokra a kibocsátások fő okozóiként.
Fotó: Peggychoucair / Pixabay
Annak ellenére, hogy az aktivisták a médiában kitartóan vádolják az állattenyésztést azzal, hogy ez az ágazat az éghajlat első számú ellensége, a közvélemény-kutatásba bevont országok lakossága nem dől be annak a felfogásnak, hogy az állattenyésztés a klímaváltozás fő okozója. Éppen ellenkezőleg, a rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy az állattenyésztés a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 14,5%-áért felelős, míg az ipar, a közlekedés és az energiaágazat több mint 80%-áért, vagyis az emisszió túlnyomó többségéért.
A felmérés adatai azonban azt mutatják, hogy az állampolgárok helyesen érzékelik a valóságot, mivel az ipari hústermelésnek kisebb a környezeti lábnyoma, mint az autóknak és a repülőgépeknek. Ez váratlan eredmény, tekintve, hogy a keményen erőltetett „zöld” és állatjogi alapokon nyugvó narratívák szerint a mezőgazdaság a legnagyobb szennyező. De ha körülnézünk és látjuk a közlekedési és az energiaszektorból származó kibocsátások mértékét, akkor tudjuk, hogy azok nincsenek összhangban narratívákban hangoztatottakkal. Valójában megfelelő körülmények között az állattartó gazdaságok csökkenthetik a kibocsátást!
Az öt fő húspiacon, több mint 7000 felnőtt megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint a globális felmelegedéshez leginkább az erdőirtás, a fosszilis tüzelőanyagok – például az olaj, a gáz és a szén – felhasználása, a túlzott műanyaghasználat, az autók, a vegyi anyagok gyártása, a túlnépesedés, a repülőgépek és légi közlekedés, valamint a túlfogyasztás, az elektronikai hulladékok és az energetikailag nem hatékony épületek járulnak hozzá. Az ipari hústermelés csak a 11. helyen áll, amely eredmény a dolgok helyzetének pontos ismeretét jelzi.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a húsfogyasztás minden vizsgált húspiac tekintetében magas: 4 emberből 3 fogyaszt húst és az USA-ban, valamint Brazíliában a legmagasabb az egy főre jutó húsfogyasztás mértéke. Az emberek 34%-a nem kívánja csökkenteni a húsfogyasztásának mértékét, mert álláspontjuk szerint a hús a benne lévő alapvető tápanyagoknak köszönhetően szükséges az egészség fenntartásához, míg a megkérdezettek 32%-a úgy gondolja, hogy a húsfogyasztás az étrend élvezeti részét adja. Az emberek további 17%-a vonakodik csökkenteni a húsfogyasztását a különböző húsfélék széles körű elérhetősége és fogyasztásuk „kényelmessége” miatt, míg 16%-uk szerint a húsfogyasztás teljesen természetes, mivel az emberek mindig is ezt ették.
A kutatás azt is kimutatta, hogy milyen alacsony az alternatív fehérjék rendszeres fogyasztása. Van aki korábban is már úgy fogalmazott a növényi alapú helyettesítő termékek gyenge értékesítési eredményeiről, mint „az élelmiszeripar történetének legnagyobb kudarca„. A fő akadályként azt említették, hogy az alternatív termékeknek nem olyan jó az ízük, mint a természetes úton előállított húsnak, majd azt, hogy azok erősen feldolgozottak és nem tekintik őket „természetesnek”. Harmadik indokként pedig azt emelték ki a válaszadók, hogy ezek az „alternatívák” túl drágák és nem rendelkeznek ugyanolyan tápértékkel, mint a hús.
Röviden összefoglalható, hogy a mintavételezett piacok fogyasztóit leginkább a megélhetési költségek és az alacsony árú, jó minőségű állati eredetű fehérjékhez való hozzáférés lehetőségének megőrzése foglalkoztatja. Az adatokból kiderült, hogy az állampolgárok számára az anyagi biztonság és a személyes egészség az elsődleges szempont, amikor az étrendjüket mérlegelik, sokkal inkább, mint a környezetvédelem vagy az állatjólét kérdései.
A felmérés eredményeinek tehát elgondolkodtatónak kell lenniük a tekintetben, hogy miként is irányítsuk a jövőbeli szakpolitikákat, miközben a feltárt adatok segíthetnek megérteni, hogy továbbra fontos a tudományos eredmények kommunikációja, annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban tudatában legyenek annak, hogy az állattenyésztés az agroökológiai és regeneratív gyakorlataival a felmerült problémák megoldásának a része lehet és, hogy az állattenyésztési ágazat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mindenki számára megfizethető, tápanyagban gazdag állati eredetű élelmiszereket tudjunk biztosítani.
Forrás: ELV – Citizens know meat production is not the main cause of GHG emissions
agrotrend.hu / NAK, Borovka Zsuzsa
