Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Állattenyésztés

A lakosság tudja, hogy nem a hústermelés az ÜHG-kibocsátás fő okozója!

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben egy, az egyes ágazatok globális felmelegedéshez való hozzájárulásához kapcsolódó átfogós közvélemény-kutatás meglepő eredményeit mutatják be – írják a NAK portálján. A felmérés egyértelműen rámutat arra, hogy a civil szervezetek által képviselt erőteljes állattenyésztés és állati-termékelőállítás ellenes narratívák ellenére az állampolgárok helyesen érzékelik a valóságot és nem ezeket a szektorokat okolják az éghajlatváltozással összefüggésben.

Egy, az év elején közzétett tanulmány jó hírekkel szolgál a hússzektor számára. Brazília, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok polgárai nem tekintik az ipari húselőállítást az éghajlatváltozás kulcsfontosságú tényezőjének, fő okozójának.

A fenntartható élelmiszerekkel foglalkozó civil szervezet, a Madre Brava megbízásából a Northstar Research által készített globális közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok a várakozásokkal ellentétben nem hibáztatják tévesen az állattenyésztést és a hústermelést az üvegházhatású gázok kibocsátásokért, nem tekintenek ezen ágazatokra a kibocsátások fő okozóiként.

Annak ellenére, hogy az aktivisták a médiában kitartóan vádolják az állattenyésztést azzal, hogy ez az ágazat az éghajlat első számú ellensége, a közvélemény-kutatásba bevont országok lakossága nem dől be annak a felfogásnak, hogy az állattenyésztés a klímaváltozás fő okozója. Éppen ellenkezőleg, a rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy az állattenyésztés a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 14,5%-áért felelős, míg az ipar, a közlekedés és az energiaágazat több mint 80%-áért, vagyis az emisszió túlnyomó többségéért.

A felmérés adatai azonban azt mutatják, hogy az állampolgárok helyesen érzékelik a valóságot, mivel az ipari hústermelésnek kisebb a környezeti lábnyoma, mint az autóknak és a repülőgépeknek. Ez váratlan eredmény, tekintve, hogy a keményen erőltetett “zöld” és állatjogi alapokon nyugvó narratívák szerint a mezőgazdaság a legnagyobb szennyező. De ha körülnézünk és látjuk a közlekedési és az energiaszektorból származó kibocsátások mértékét, akkor tudjuk, hogy azok nincsenek összhangban narratívákban hangoztatottakkal. Valójában megfelelő körülmények között az állattartó gazdaságok csökkenthetik a kibocsátást!

Az öt fő húspiacon, több mint 7000 felnőtt megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint a globális felmelegedéshez leginkább az erdőirtás, a fosszilis tüzelőanyagok – például az olaj, a gáz és a szén – felhasználása, a túlzott műanyaghasználat, az autók, a vegyi anyagok gyártása, a túlnépesedés, a repülőgépek és légi közlekedés, valamint a túlfogyasztás, az elektronikai hulladékok és az energetikailag nem hatékony épületek járulnak hozzá. Az ipari hústermelés csak a 11. helyen áll, amely eredmény a dolgok helyzetének pontos ismeretét jelzi.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a húsfogyasztás minden vizsgált húspiac tekintetében magas: 4 emberből 3 fogyaszt húst és az USA-ban, valamint Brazíliában a legmagasabb az egy főre jutó húsfogyasztás mértéke. Az emberek 34%-a nem kívánja csökkenteni a húsfogyasztásának mértékét, mert álláspontjuk szerint a hús a benne lévő alapvető tápanyagoknak köszönhetően szükséges az egészség fenntartásához, míg a megkérdezettek 32%-a úgy gondolja, hogy a húsfogyasztás az étrend élvezeti részét adja. Az emberek további 17%-a vonakodik csökkenteni a húsfogyasztását a különböző húsfélék széles körű elérhetősége és fogyasztásuk „kényelmessége” miatt, míg 16%-uk szerint a húsfogyasztás teljesen természetes, mivel az emberek mindig is ezt ették.

A kutatás azt is kimutatta, hogy milyen alacsony az alternatív fehérjék rendszeres fogyasztása. Van aki korábban is már úgy fogalmazott a növényi alapú helyettesítő termékek gyenge értékesítési eredményeiről, mint “az élelmiszeripar történetének legnagyobb kudarca“. A fő akadályként azt említették, hogy az alternatív termékeknek nem olyan jó az ízük, mint a természetes úton előállított húsnak, majd azt, hogy azok erősen feldolgozottak és nem tekintik őket “természetesnek”. Harmadik indokként pedig azt emelték ki a válaszadók, hogy ezek az “alternatívák” túl drágák és nem rendelkeznek ugyanolyan tápértékkel, mint a hús.

Röviden összefoglalható, hogy a mintavételezett piacok fogyasztóit leginkább a megélhetési költségek és az alacsony árú, jó minőségű állati eredetű fehérjékhez való hozzáférés lehetőségének megőrzése foglalkoztatja. Az adatokból kiderült, hogy az állampolgárok számára az anyagi biztonság és a személyes egészség az elsődleges szempont, amikor az étrendjüket mérlegelik, sokkal inkább, mint a környezetvédelem vagy az állatjólét kérdései.

A felmérés eredményeinek tehát elgondolkodtatónak kell lenniük a tekintetben, hogy miként is irányítsuk a jövőbeli szakpolitikákat, miközben a feltárt adatok segíthetnek megérteni, hogy továbbra fontos a tudományos eredmények kommunikációja, annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban tudatában legyenek annak, hogy az állattenyésztés az agroökológiai és regeneratív gyakorlataival a felmerült problémák megoldásának a része lehet és, hogy az állattenyésztési ágazat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mindenki számára megfizethető, tápanyagban gazdag állati eredetű élelmiszereket tudjunk biztosítani.

Forrás: ELV – Citizens know meat production is not the main cause of GHG emissions

agrotrend.hu / NAK, Borovka Zsuzsa

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés