Fórián Zoltán

Szerző

A vártnál kevesebben szállnak ki a holland sertésszektorból

Mivel e lap hasábjain már többször írtam arról a holland programról, amely állami forrásokból kívánja a sertésszektor környezetterhelését mérsékelni, telepeket bezárni, kötelességemnek érzem a folyamatról és főként tanulságairól beszámolni. A leépítés ugyanis nem megy simán.

Háttér

Először 2020 novemberében, majd decemberében elemeztem azt a helyzetet, amit a holland kormány sertéstelep bezárási programja (Subsidy Policy Pig Farming, SRV), kivált, illetve kiválthat. Az nyilván senkinek sem újdonság, hogy Hollandiában igen nagy az állattartás környezeti terhelése. Az elnéző szabályozás, az időszakos felmentések, és még az egyre gyakoribb visszaélések sem teszik kétségessé, hogy a mélyföldön leépülésben van az intenzív állattartás. Ebbe a koporsóba kezdte beverni a következő szöget a holland kormány kezdeményezése, amely állami kármentesítési alapot hozott létre az állattenyésztéssel felhagyók számára 2020-ban, 450 millió eurós kerettel. Az időzítés persze nem volt véletlen. A termelési költségek tartós emelkedése folyamatosan húzta ki a talajt a holland állattartók alól. Tavaly előbb a koronavírus, majd a német sertéspestis okozott piaci zavart, aztán pedig az emelkedő takarmányárak viszik el a sertéstartók jövedelmét. A holland sertéstartókat azonban más fából faragták. Továbbra is bíznak kimagasló tudományos hátterükben, és a legtöbben inkább fejlesztenek, mint leépítenek. De ne szaladjunk előre!

A lényeg, a holland sertésszektor számára beszűkült a német vágóhidak piaca, ami sokakat sodort a felszámolás szélére. Nos, ekkor jött elő kormányuk azzal a tervvel, hogy felvásárolja azokat az üzemeket, amelyek Natura 2000-es területen vannak, és nagy környezetterhelést okoznak. Az első körben, 2020 november elejétől 100 millió eurós keretre pályázhattak a termelők, de ezt már december közepén 450 millióra emelték. A cél 2030-ra ezeket a területeket mentesíteni a nitrogén-szennyezéstől. Az idei második körben már tejelő, sertéstartó és baromfitelepekre egyaránt érvényes a kártalanítási ajánlat. Saját nyilatkozatai szerint a holland kormány a következő tíz évben összesen 1,9 milliárd eurót biztosít a fenntarthatóbb mezőgazdaság támogatására és a kilépésre hajlandó gazdálkodók telepeinek felvásárlására. A felszabadult területeket más gazdálkodóknak kell kezelniük, természetvédelmi vagy egyéb fejlesztési intézkedésekre kell felhasználniuk.

fotó: pxfuel.com

A jelenlegi helyzet

A holland kormányprogramra jogosultak közül 502-en akartak részt venni benne, de csak 430-an feleltek meg a feltételeknek. Ebből azonban végül csak 278-an hozták meg a június végi határidőig a bezárással kapcsolatos döntést. Közülük 107 hizlaló, a többi különféle tenyésztő telep. A kompenzáció 10 százalékát már mind a 278 sertéstenyésztő megkapta, és 163-an már 70 százalékos kifizetésnél járnak. Ez azt jelenti, hogy ez utóbbiak telepén már nincs sertés, és június közepéig 21 gazdaságot le is bontottak. Ez a holland sertésfarmok számának 6,7 százalékos zsugorodását jelenti. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a telepek jelentős része nyereséges volt. Ami talán még ennél is fontosabb, a bezárások nincsenek érdemi hatással a piacra, de a sertéstartók külföldi befektetései növekedni kezdtek.

Földrajzilag az ország déli és keleti részén csökken ezzel a környezet terhelése. Mivel a 450 millió eurós keretből csak 277,4 milliót használnak fel, a fennmaradó pénzügyi forrásokat a központi kormányzat és a tartományok más nitrogén-intézkedésekre fordítják. A holland szaktárca közölte, hogy a nitrogéncsökkentés terén így csak a célok harmadát sikerül elérni.

Friss hírek a német húsiparból

  • Ismét magas szinten vannak a német készletek. Az árak minapi csökkenésében ennek is szerepe van.

  • A harmadik legnagyobb német húsipari csoport – a Westfleisch – a minap jelentette be, hogy tovább koncentrálja vágókapacitásait. Októbertől már nem vágnak sertést a Gelsenkircheni üzemükben. Tavaly itt még csaknem 970 ezer sertést vágtak. A jövőben a vágósertéseket a Westfleisch Hamm, az Oer-Erkenschwick és a Coesfeld telephelyeire irányítják át.

  • A piac legnagyobb szereplője, a Tönnies tulajdonosai viszont augusztus elején arról nyilatkoztak, hogy a nem adják el cégüket. Az ezzel kapcsolatos találgatások már március óta zajlanak. A tulajdonosok lezárták hosszú évek óta egymás ellen folytatott perüket és a cégcsoport fenntartható működtetésére kívánnak koncentrálni.

Erste következtetések, előrejelzések

  • A holland program nem egyedülálló Európa nyugati felén. Az EU környezeti és klímavédelmi céljai igen nagy kihívást jelentenek minden tagállam számára. Nem is beszélve az olyan piaci kihívásokról, amelyek például az ASP, illetve a helyettesítő termékek formájában jelennek meg.

  • A német sertésszektor és a húsipar soha nem látott válságot él át, zsugorodik és átalakul. Ez szükségszerűen és több szintűen van és lesz hatással a magyar piacra.

  • De mihez kezdenek azok a hollandok, akik jellemzően többgenerációs állattartók, és pénzzé teszik telepüket? Leginkább kiszállnak, de lesznek – ahogy eddig is voltak olyanok – akiket a szakma szeretete az ország elhagyására sarkall. Ez a fiatalabb generációkra volt eddig is jellemzőbb. Mivel nálunk számos sikeres holland megtelepedés történt, most is számíthatunk érdeklődőkre.

  • A hollandok arra számítanak, hogy a választott malacok száma akár kétmillióval is csökkenhet. Ez nem következett be, de a leépülés folyamata nem állt meg.

  • Az EU belső sertéshús piaca az elkövetkező két-három évben keresni fogja új egyensúlyát, egy alacsonyabb termelési szinten. Az az import árnyomás, amit most is érzünk, állandósulhat. Közben a világpiaci pozíció gyengülni fog.

  • A fenti folyamatokban számunkra is nyílik lehetőség némi újrapozícionálásra. Ehhez azonban kell egy átfogó helyzetfelmérés és terméklánc stratégia.

  • A támogatási feltételrendszer változását ki kell használni arra, hogy a környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés egyben a hatékonyság, a legmodernebb technológiák elérését tegye lehetővé. Ez létkérdés. Az átmeneti években is egyszerre kell kezelni a két fejlesztési célt.

  • A sertésszektorban tovább fog erősödni a koncentráció itthon és a többi EU tagállamban egyaránt.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés