Keresés
Close this search box.

Állattenyésztés

Átrendeződik az európai sertéspiac

Míg Európa-szerte intenzív csökkenésekről hallunk, a hazai sertésállomány bővülni fog, és bár az árak valamelyest visszakorrigálnak az uniós szintre, a szakemberek jó árszínvonalra számítanak 2024-ben is. Felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió folyamatos állománycsökkenéséből és a piac átrendeződéséből vajon Magyarország mennyit lesz képes profitálni?

Örülni kell a szerencsésebb évnek, de közép- és hosszú távon a gazdaságosság megőrzését óvatosan kell kezelni, ugyanis a felvásárló, a húsipar óriási veszteségeket szenvedett, a kis és közepes hazai vágóhidak bezártak, vagy be fognak zárni. Ilyen nehéz időkben a feldolgozók az átvételi árakat próbálják lenyomni. Minél tovább áll fenn az a piaci helyzet, hogy a magyar sertéshús ára meghaladja a németét, annál több hazai feldolgozó fog tönkre menni. A jövő termelőtől és vágóhídtól egyarán megkívánja a változást, a legkifizetődőbb pedig az örök álom, az összefogás lenne mindenki számára – vélekedik Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. A nagyobb gazdaságok termelési volumenében növekedés várható, hiszen nagyobb a hozzáférésük az anyagi és szellemi tőkéhez, valamint a beruházások támogatásához. Azt még nem tudjuk, hogy a fogyasztás gátat szab-e a nyereségtermelő képesség emelkedésének a sertéságazat esetében. A jövő kérdése az, hogy meg tudunk-e felelni az új fogyasztói igényeknek, illetve Közép-Európa és Magyarország gazdasági helyzetének. A szakember jóslata szerint a sertésállomány bővülni fog, de a kis- és közepes vállalkozások hiányát mindenki érezni fogja.

Rövid távon az állattenyésztésre biztosabb jövő vár, mint az elmúlt 10-20 évben bármikor.

Forrás: pxhere.com

JOBBAN ÖSSZE KELL HANGOLNI AZ EURÓPAI TERMELÉST

A hazai hízóágazat várhatóan nem fog csökkenni. Az elmúlt pár év a modern és hatékony módszerekkel dolgozó sertéstelepeknek aranykor volt, amire a közeljövőben is számíthatunk. Az európai sertéshústermelésben történő további csökkenés és normális termésmennyiség esetén várható takarmányárak megfelelő árrést biztosítanak a továbbiakban is. A takarmány és az élő sertés áraránya hosszú távon is kedvező lesz a sertéstartóknak. A fő kérdés az, hogy meg tudjuk-e teremteni az európai szintű hatékony termelés feltételeit.

Nyugat-európai szintű termelést 1000 koca feletti telepen lehet megvalósítani, a technológia hasznosítása és a menedzsment működése mellett a megfelelő szakemberi létszám is ezekben a gazdaságokban lehet ideális.

KOMOLY VESZÉLYT REJT AZ ASP

A szakemberellátottság egyre inkább romlik, és a telepi menedzsmentben is egy generációváltásnak lehetünk tanúi. Nagyon nehéz modern ismeretekkel bíró telepvezetőt, tenyésztésvezetőt, vagy állatorvost találni manapság, akiknek ráadásul a munkaerőköltségük is egyre emelkedik. A képzéssel hatalmas problémák vannak, azon kevesek közül, akik állattenyésztő szakon végeznek, jórésze nem az ágazaton belül helyezkedik el. A társadalom nem bízik abban, hogy ezzel a szakmával hosszú távon jól meg lehet élni, ami nagyon komoly fékje lehet az ágazat fejlődésének a jövőben. Simon Gyula szerint az általános gazdasági problémákon felül (mint például a finanszírozási nehézségek vagy a támogatások kiszámíthatatlansága) az állategészségügyi helyzet jelent állandó veszélyt, hiszen a sertéspestis nagymértékben sújtja a térséget.

Az, hogy sokan azt gondolják, nem lehet az itt kapott bérekből jól megélni, szűkíti a munkaerőkínálatot.

A CSÖKKENŐ ENERGIAÁRAK JÓL JÖNNEK

Az energiaárak is jelentősen korrigáltak visszafelé, ami szintén könnyebbséget jelent az előttünk álló évre. Az inflációs nyomás is csökkenni látszik egész Európában, ami remélhetőleg a reálbérekben is hoz pozitív változást, és lesz keresletbővülés a sertéshús és a -hústermékek iránt. A piaci helyzet teljesen bizonytalan, a jelenlegi EU-s élősertés-árszint még mindig túl magas az exporthoz.

Ha nem lesz belpiaci fogyasztásbővülés, az várhatóan előbb vagy utóbb az árak csökkenését hozza.

HÁTTÉRBE SZORUL AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS

Sajnos a Vidékfejlesztési Programban továbbra is háttérbe szorul a sertéságazat a mezőgazdaságon belül elfoglalt helyéhez képest – tájékoztatja lapunkat Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Egyre szűkebb az a kör, aki állattenyésztéssel foglalkozik, miközben egy rendkívül hangos, egyre nagyobb politikai csoportosulás próbálja az állattenyésztést még inkább elnyomni. Elképesztő szakmai tudatlanság, mindent felülíró ideológiák vezérlik a politikai döntéshozókat olyan európai uniós országokban, ahol korábban az állattenyésztésnek komoly eredményei voltak. Mára ezekből az országokból csökkenő állatlétszámokról, csökkenő gazdatársadalomról kapunk híreket. Kérdéses, hogy ilyen helyzetben tud-e, akar-e Magyarország (és Közép-Európa) profitálni ezekből a folyamatokból?

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés