Miért kerüljük a lehullott lomb eltüzelését?

A lehullott lomb eltüzelését sok esetben törvény tiltja, ám van még egy nyomós ok arra, miért kerüljük ezt a megoldást akkor is, ha a jogszabályok éppen lehetővé tennék. Az avarégetéssel nemcsak a levegőt szennyezzük, hanem a téli álmukat alvó sünök életét is veszélyeztetjük.

Mivel bő egy hónap van hátra az őszi időszakból, alighanem többünkben felmerült a gondolat, hogy lassacskán, még a tél beállta előtt jó lenne kezdeni valamit a kertünkben heverő rengeteg falevéllel, valamint az összegyűlt rőzserakásokkal. Az avar elégetése még mindig megosztó témának számít az ország lakossága körében. A levélhulladék hasznos funkciót tölthet be a kertben, tápanyaggal láthatja el fáinkat, és ideális lehet a komposztálónkba is. Ráadásul ennek köszönhetően a tavaszi kertrendezés során több pénz maradhat a zsebünkben, mert nem kell annyi virágföldet vásárolnunk. Ha azonban égetéspártiak vagyunk, akkor se csak a jogszabályokban előírtak betartásával törődjünk, hanem az avar- és rőzsehalmok alatt esetlegesen megbúvó sünök sorsával is! A sünökre ugyanis borzalmas kínhalál vár, ha rájuk gyújtjuk a téli menedékhelyüket.

Forrás: pixabay.com

De mit keresnek a sünök a kertünkben?

Míg a medve a közhiedelemmel ellentétben nem alszik valódi téli álmot, addig a sün nagyon is, hiszen hibernáció nélkül nem lenne képes túlélni az élelemszegény téli időszakot. November elejére a sünök rendszerint befejezik a tápanyag felhalmozását a szervezetükben, hogy aztán a testhőmérsékletük radikális lecsökkentésével hibernációba, azaz téli álomba merüljenek. Előszeretettel keresnek menedéket a fagyos idő elől a kertekben összegereblyézett vagy felhalmozódott avar- és rőzsehalmok alján, ahol egyedül vagy kis csoportokba gyűlve, összegömbölyödve bújnak meg, teljesen beleolvadva a környezetükbe.

Legyünk elővigyázatosak, óvjuk a sünök életét!

Mivel a sünök nehezen észrevehetően rejtőznek a kerti rakások mélyén, semmiképp se gyújtsunk fel úgy egy avar- vagy rőzsekupacot, hogy előtte ne néztük volna át tüzetesen, hogy az valóban csak elszáradt leveleket és gallyakat tartalmaz-e. Az átnézéshez azonban lehetőleg ne vasvillát és gereblyét használjunk, inkább a kerti szerszámok nyelét, esetleg egy erősebb botot. Még jobb, ha felhúzunk egy kerti kesztyűt, majd óvatosan, kézzel, átlátható rétegenként, fentről lefelé bontjuk el a halmot, és kutatunk rejtőzködő sünök után. Ez a gyakorlat elengedhetetlen, ha nem akarjuk kioltani egy rosszkor rossz helyen tartózkodó sün életét, ugyanis ezeknek az állatoknak a védekezési mechanizmusa pusztán az összegömbölyödésre épül. A túlélési taktikájuk a veszély elmúlásának mozdulatlanul történő kivárása, tehát a sünök akkor sem menekülnek el, ha közelítenek feléjük a lángok, így azonban elevenen elégnek.

Mit tegyünk, ha sünt lelünk a halmok alatt?

Ha a kerti kupacok gondos és körültekintő átkutatása során nem találunk semmit, és a jogszabályok is engedik, már csak a lelkiismeretünkön múlik, hogy nekiállunk-e a környezetszennyező levélégetésnek, vagy inkább komposztálni kezdünk. Amennyiben azonban telelő sünökre bukkanunk, gondoljuk meg, hogy valóban fontos-e az összes növényi hulladéktól megszabadulnunk idén ősszel, és ha nem, helyezzük vissza az avar és a gallyak egy részét a hibernációban lévő kisállatokra! Arra azért ügyeljünk, hogy kellően vastag rétegben tegyük mindezt, hogy a menedék kitartson tavaszig! Azzal is segíthetjük a sünöket, hogy téli menedéket alakítunk ki számukra. Kiváló választás lehet ehhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület webshopja által forgalmazott süngarázs, amelyet a bokrok alá rejtve célszerű kihelyezni.

Hogyan segíthetünk a bajba jutott sünökön?

Komoly következményekkel járhat, ha az avar- és rőzsehalmok bolygatása során megzavarjuk egy sün téli álmát. Mivel a megszakított hibernáció csak nehezen folytatható, ahhoz, hogy a sün biztosan túlélje a hideg és táplálékszegény időszakot, a mi segítségünkre lesz szüksége. Semmiképpen se úgy támogassuk azonban a szerencsétlenül járt állatokat, hogy befogadjuk őket az otthonunkba, hiszen ezzel – a jó szándékunk ellenére is – szabályt szegünk, ugyanis a sün hazánkban védett állatnak minősül, így fogságba nem ejthető. A megzavart sünöket vigyük be inkább a hozzánk legközelebb eső állatkertbe, ott ugyanis alighanem gondoskodnak majd róla, amíg kitavaszodik. Ugyanígy járjunk el akkor is, ha esetleg gondatlanul égetni kezdtünk, és közben vettük észre, hogy sikerült egy sünt megpörkölnünk. Ha a sérült állatot még időben kimentjük a lángok közül, és bevisszük valamelyik állatkert vadállatmentő osztályára, könnyen lehet, hogy meg tudják menteni az életét.

agrotrend.hu / Greendex