Tizenhatodik alkalommal lehet megválasztani az Év halát. Ha szeretnél szavazni a három őshonos halfaj valamelyikére, azt december 31. délig teheted meg ezen az oldalon.
Kurta baing Forrás: wikipedia.hu
Előbb azonban ismerd meg a három halfajt.
Dévérkeszeggel (Abramis brama) álló és lassú folyású vizeink majd mindegyikében találkozhatunk, általában magányosan vagy kisebb csapatokban. Akár 75 centire is megnőhet, a teste zöldesszürke árnyalatú, oldalról lapított. Fenéklakó, gerinctelen állatokat, növényi törmeléket, planktonikus szervezeteket fogyaszt. Mi pedig előszeretettel fogyasztjuk el őt, pláne, hogy gyakori faj. Ugyan sok szálka található benne, de paprikás lisztbe forgatva, sült keszegként gyakran kerül az asztalra. A népnyelv péklapátként vagy véres keszegként is emlegeti, ez utóbbi az ívásakor vagy melegben feltűnő vöröses színre utal a testén.
„A magyar fogási rekord 2024 augusztusában dőlt meg, amikor egy 7,2 kilós óriást fogtak a Rábából.”
– olvasható a Magyar Haltani Társaság oldalán.
Nála sokkal kevésbé ismert az apró, ezüstös pikkelyű kurta baing (Leucaspius delineatus). A faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Mindössze 6-8 cm-esre nő meg, ritkán eléri a 10 cm-es testhosszt. Szintén lassan áramló vagy állóvizekben él. Planktonikus élőlényekkel, vízfelszínre hulló rovarokkal, árvaszúnyoglárvákkal táplálkozik. Érdekesség, hogy a nőstény és a hím megosztja egymás között az utódnevelés feladatait: előbb 100-150 ikrát ragaszt vízi növényekre, majd ezekre a hím vigyáz és ő gondozza azokat.
