A növénytakarók jelentőségének felértékelődése

A települési zöldfelületek részben természetes, de jellemzően mesterséges tájalakítással kerültek létrehozásra, ahol növények széles skálájával találkozhatunk, melyek különböző életforma csoportokba (fa, cserje, évelő, egynyári, kétnyári) sorolhatók be, melyek növénytakaró elengedhetetlen feltételivé a fenntartható települések jövőjében. A városi zöldfelületekre jellemző, hogy jellegükből adódóan fenntartásukhoz valamilyen szintű gondozást igényelnek, így biztosítva az általuk nyújtott előnyöket mind a lakosság, mind a városi ökoszisztéma számára egyaránt.

Ezekbe az előnyökbe sorolhatjuk klímaváltozás mérséklését, az emberi jóllét támogatását, a biodiverzitás megőrzését is. A bizonyított pozitív hatások ellenére azonban számos országban továbbra sem fordítanak kellő figyelmet a zöldfelületek létesítésére és minőségük növelésére, ez pedig gátló tényezőként jelenik meg a lakosság számára a rekreációs használat tekintetében is.

Forrás: pixabay.com

A városi növényzet által biztosított egyik fontos előny a légszennyezés csökkentésében betöltött szerep melyben, mivel természet-alapú szén-dioxid-elnyelőként határozhatók meg a növények, melyek részt vesznek az üvegházhatású gázok mérséklésében is és a belélegzett levegő minőségét is javítják. A növények részben életfolyamataik, részben lombozatuk által kötik meg vagy tartják vissza a különböző légszennyező anyagokat, melyben legnagyobb részt a fásszárú növények vesznek részt, de minden más települési növény bekapcsolódik ebbe a folyamatba.

Ezt levegő tisztító szerepkört jól leírja, hogy az összefüggő városi növénytakarót a „városok tüdejének” is nevezik. Az olyan építészeti megoldások, mint az alternatív zöldfelületek (vertikális zöldfelületek, zöldtetők) alkalmazása többszörös előnyökkel jár a településeken. Egy zöld homlokzat esetében például mérséklik az épületek energiaigényét (fűtés, hűtés) miközben kedvezően hatnak a mikroklímára, javítják a levegő minőségét, elnyelik a zajt, valamint segítik a csapadékvíz helyben tartását és a városi vadvilág támogatásával a biodiverzitás fenntartását és növelését is.

A növényzet és a hőmérséklet szabályozás kapcsolata széles körben kutatott terület, melynek oka, hogy a zöldfelületek fejlesztése és létesítése az egyik leggyakrabban javasolt megoldás a kedvezőbb települési hőmérséklet biztosításához és így a lakosság hőkomfort elégedettségének emeléséhez. A hőterhelés csökkentésében és a városi hősziget effektus hatásának mérséklésébe egyaránt bekapcsolódik a növényzet, mely hatás az arid, tehát száraz klímájú területeken még markánsabban jelentkezik. A zöldfelületek hűtő hatása nem kizárólag közvetlen környezetükben figyelhető meg, hanem a település egészére fejtik ki hatásukat.

A növényzet hőszabályozó szerepét támasztja alá Potchter és munkatársai (2006) munkássága is, mely a városi fák hűtőhatását vizsgálta: erősen beépített, de nagytermetű fákkal rendelkező településrészeken 3,5 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet mértek, mint a rurális területek gyeppel borított részein. Ez tehát rámutat arra, hogy a növényzet szerkezeti összetétele is a zöldfelület fejlesztés egyik sarkalatos pontját képezi. A városi fák esetében nem csupán az árnyékolásból adódó hőmérséklet szabályozással kell számolnunk, hanem az úgynevezett hűtő folyosók lehetőségeit is számításba kell venni, mely a hűvösebb levegő áramoltatását segíti a településen belül, melynek irányába a hűvösebb terület felől a melegebb területek felé tart.

A növényzet által biztosított pozitív hatások erősítésére és a településen fellépő negatív hatások mérséklésére hozták létre a zöld infrastruktúra koncepcióját, melynek elsődleges célja a települési zöldfelületek és természetes területek minőségének, mennyiségének és az egyes élőhelyfoltok összekapcsolása. Ez magába foglalja a természetes, félig természetes és mesterséges hálózatok összekapcsolását a települések és azok közvetlen szomszédságába eső területeken, így például a nagyobb területaránnyal rendelkező erdők, gyepterületek, parkok, közösségi kertek, magánkertek, fasorok, botanikus kertek, temetők stb. is részét képezik. Azonban ezeken felül mindenképp említést kell tenni az ezeket összekötő útszegélyek, sövények, járdaszigetek szerepéről, ugyanis ezek a zöldfolyosó hálózat részét képezik, fejlesztésükkel pedig az átjárás segíthető.

A klímaváltozásra, települések klimatikus viszonyaira és a biodiverzitásra gyakorolt hatáson túl az emberi jólléthez is hozzájárul a növényzet. Ennek oka abban keresendő, hogy a települések, első sorban a városi lakosság számára a zöldfelületek jelentik az egyetlen természettel való kapcsolódási pontot. Ez is befolyással van a zöldfelületek létesítésére és fenntartására, hiszen a lakosság azt különböző, jellemzően rekreációs céllal veszi igénybe.

A biztosított előnyök és a kutatások eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a megfelelő zöldfelület gazdálkodás hozzájárul a települések fejlődéséhez, miközben a klímaváltozás negatív hatásait ellensúlyozza. Az adott településre szabott fejlesztés, mely alkalmazza a rehabilitációt és az új technológiai megoldásokat a korlátozott szabad földterület mellett is sikeres lehet hosszú távon. Emiatt született először a városok esetében, a városi ökoszisztémára rehabilitációt célzó több irányelv, mely magában foglalja a helyreállítási célok csoportosítását és priorizálást a konkrét város adottságainak megfelelően, mely már önmagában megkülönböztet történelmi, modern és hibrid városi ökoszisztémákat, melyek más és más megközelítést igényelnek, miközben az éghajlatváltozás mérséklését is be kell építeni a fejlesztési tervekbe, erre Klaus és Kiehl (2021), valamint Hamada és Ohta (2010) is felhívták a figyelmet.

agrotrend.hu / Növényvédőszer