Természet

A bükki hegyek rejtett kincsei és kulturális örökségei

Hazánk legmagasabban fekvő nemzeti parkja változatos tájai, bükkfákkal borított hegyoldalai és völgyei, valamint a felszíne alatt húzódó barlangrendszer miatt egyedülálló, izgalmas kirándulóhely. A Bükki Nemzeti Parkban ellátogathatunk az első magyarországi barlangi ásatások helyszínére vagy pihenhetünk a Szent István-barlang újra megnyílt Fekete-termében is.

Forrás: pixabay.com

A Magyarországon nyilvántartott közel 4200 barlang több mint egynegyede a Bükkben található, ennek köszönhetően a nemzeti park igazgatóság számos földrajzi rekorddal is büszkélkedhet. Itt található többek között az ország legmélyebb barlangja, a Bükk-fennsíkon nyíló Bányász-barlang, melynek jelenleg ismert mélysége 275 méter. A sziklaüregben folytatott kutatások alapján azonban feltételezhető, hogy ez a mélységi rekord is megdőlhet a jövőben. Nemcsak a legmélyebb, de az ország legmagasabban fekvő barlangja is a Bükkben található, a tengerszint felett 932 méter magasan nyíló Körös-barlang. A fokozottan védett, mára inaktív forrásbarlang a földtörténeti kutatások alapján valószínűleg a legidősebb is a hegységben.

A nemzeti park területén a természetvédelmi szabályok betartásával szabadon látogatható barlangok nemcsak különleges élőviláguk és gazdag cseppkőképződményeik miatt érdekesek, hanem a bennük feltárt régészeti leletanyagnak köszönhetően kultúrtörténetileg is jelentősek. A nemzeti park területén 51 olyan barlang található, melyből régészeti anyag vagy embertani lelet került elő. A Barlangok Hónapja programsorozat keretében tartott vezetett sétákon a XX. század során folyó archeológiai kutatások történetével és eredményeivel is megismerkedhetnek a kirándulók. Ezen a hétvégén is kedvezményes jegyáron indul a Szeleta Park Látogatóközpontból szakvezetett túra a világhírű Szeleta-barlanghoz. Az itt felfedezett egyedülálló régészeti leletek, a babérlevél alakú kőeszközök jelentették a hazai tudományos igényű barlangkutatás kezdetét. A barlangról elnevezett eszközkészítő kultúráról, a Szeleta-kultúráról a tavaly év végén átadott látogatóközpontban szerezhetnek bővebb ismereteket az érdeklődők. Szintén régészeti jelentősége miatt fokozottan védett az Istállós-kői-barlang, ahol a múlt század elején vezetett kutatások során a neandervölgyi és a cro-magnoni ember leleteire bukkantak a kutatók. Ezeknek az ősi barlangoknak a védelme és megőrzése kiemelt fontosságú feladat, hiszen mind élettelen természeti értékeink, mind a bennük fellelhető leletanyag kulturális örökségünk részei.

A Barlangok Hónapja programsorozat alkalmával természetesen a barlangok gyógyhatásairól sem feledkezhetünk meg. A hétvégén újra megnyílik a látogatók előtt a Szent-István-barlang Fekete-terem elnevezésű szakasza, mely 1991-ben megkapta a gyógybarlang minősítést. A barlangot évente 50 ezren keresik fel, hiszen különleges cseppkőképződményei mellett levegője mikrobiológiai szempontból jótékony hatással van a légzőszervi megbetegedésekre, valamint a Fekete- teremben eltöltött 1-2 órás pihenés lehetőséget biztosít az elcsendesedésre. A kisgyermekes családoknak külön időpontban készülnek edukatív foglalkozásokkal, hogy a gyógybarlangban eltöltött idő meghatározó élmény maradjon számukra.

agrotrend.hu / Agrárminisztérium

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés