Hungária Drill vetőgép – Gépmúzeum

(A cikk a Profi Mezőgazdasági Gépmagazin 2020/3. számában jelent meg.)

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum állandó kiállításának egyik ritkasága a KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép.

Az 1860-as évek végén Kühne Ede tervezte és építtette az első lóvontatású hazai vetőgépet. 1874-ben kezdték gyártani a Hungária Drill sorvetőgépeket. A merítő-korongos, lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette, jelentős hazai és nemzetközi hírnevet hozott.

Kühne 1898-ban így írt róla: „A sorvetőgépek gyártása terén 40 éves eredménydús tevékenységre visszatekinthetni szerencsés vagyok. Hungária-Drill sorvetőm a szerkezeti elvek egész sorozatának megteremtője volt, számos versenyen győzött 18 000 példányban van elterjedve és még mainap is kedvencz gépe a magyar gazdának.”

Kühne Ede a hazai mezőgazdasági gépgyártás egyik megteremtője, 1839-ben született Németországban, 1862-ben Magyarország­­ra érkezett, ahol Mosonba, a Pabst és Krauss-­féle „Mezőgazdasági Gépek és Szerszámok Állandó Kiállítása” nevű gépműhelybe helyezkedett el. 1863-ban a gépműhelyt Kühne üzlettársával megvásárolta, „Kühne és Ludwig” néven működtette és fejlesztette. Ekétől a kukoricamorzsolóig, járgánytól a répavágóig minden a korban ismert gazdasági gépet gyártott. A bécsi kiállításon 1866-ban vetőgépükkel érték el első nemzetközi sikerüket.

1869-től „Kühne E. Gazdasági Gépgyár” néven működött tovább a cég. Termékköre továbbra is kiterjedt a gazdasági gépek teljes palettájára, de egyedülálló vetőgépe vált főtermékké. 1874-ben a Kühne cég főgyártmánya a szabadalmaztatott Hungária Drill fogatos vetőgép volt, amely a gyárnak évtizedekig átütő sikert hozott itthon és Európa-­szerte.

A merítő-korongos vagy más néven kanalas sorvető szerkezet biztosította a kiemelkedő vetési pontosságot. Kühne felismerte, hogy a különböző magtípushoz és magméretekhez különböző geometriájú vetőelem szükséges. Ez a vetőgép volt az első a világon, amelyhez cserélhető, különböző méretű és alakú vetőelem készletet biztosítottak. Szerkezeti egyszerűsége mellett, vetési pontossága és egyenletessége, illetve kis vonóerő igénye miatt nem adódott versenytársa a nemzetközi piacon.

A merítő-korongok forgatását fogaskerék áttétellel — áttétel váltási lehetőséggel, cserekerekekkel — közvetlenül a járókerekek biztosították. A vetőcsoroszlyák kiemelése és a vetőhengerek hajtásának kikapcsolása egyidejűleg egy emeltyű segítségével valósult meg. A gépet 13-15 soros kialakításban emeltyűkaros kormányszerkezettel gyártották.

A mosoni gyártmányú vetőgépek több mint fél évszázadon át a világszínvonalat képviselték. A gyár termékei 1869-1875 között 39 alkalommal kaptak rangos érem- és oklevél kitüntetést.
A Kühne gyár Hungária Drill vetőgépét a „legjobb magyar sorvetőgép”-nek választották. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a legmagasabb díjban részesült az összehasonlító üzemi vizsgálatok eredménye alapján. Az 1890-es bécsi kiállításon állították ki a tízezredik Hungária Drill vetőgépet. Ebből a típusból a 20. század fordulójáig huszonkétezret gyártottak.

A 1900-as párizsi világkiállításról hazafelé tartó perzsa sah meglátogatta az üzemet, és megvette Perzsia bizonnyal első mezőgazdasági gépét, a Hungária Drill vetőgépet.
Kühne munkássága elismeréseként 1873-ban megkapta a Koronás Arany Érdem­keresztet, 1878-ban a Ferenc József lovagkeresztet, 1896-ban III. osztályú Vaskorona-­rendjelet.

Dr. Hentz Károly mezőgazdasági
gépészmérnök, múzeumigazgató

agrotrend.hu – Profimagazin