RÁBA 250 traktor

Az iparszerű termelési rendszerek térhódítása, a termelés-technológia fejlődése, kikényszerítette a nagyobb 200-300 LE teljesítményű mezőgazdasági erőgépek alkalmazását.

A termelési rendszerek által biztosított, főleg amerikai traktortípusok méltó kihívójaként a hazai gyártású RÁBA Steiger Cougar II, később RÁBA 245 típusú Steiger liszensz alapján gyártott erőgépet a hazai nagyüzemi gazdaságok kedvezően fogadták. Nem véletlen, hogy a magyar mezőgazdasági nagyüzemek és az iparszerű növénytermesztési termelési rendszerek alapgépévé váltak a RÁBA traktorok az 1970 évek végétől egészen a 90-es évekig.

Fotó: RÁBA 250

A RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár traktorgyártási sikerei és tapasztalatai hatására, 1979-ben a RÁBA 250 típus váltotta le a megelőző 245 LE-s sorozatot. A Rába 250 traktor négykerékhajtású, nagyteljesítményű erőgépként, a Rába 245 típus továbbfejlesztett változata volt. Alapvető változásként új, nagyobb teljesítményű – RÁBA M.A.N. D 2156 MTKL6, 250 LE (183,8 kW) – erőforrást kapott. Többek között a turbófeltöltő típusa is változott, motorja már levegő-visszahűtéses volt és alacsonyabb névleges fordulatszámon működött. Nagyobb teljesítményű indítómotorral és új típusú generátorral is felszerelték. A traktor új visszajelző, ellenőrző és hibajelző rendszert kapott, egy szlipjelző /kerékcsúszás jelző/ műszerrel is felszerelték. A vezetői komfort javítására a kormánykereket lecserélték egy korszerűbb magyar gyártmányúra és új vezetőülést kapott, amely már a vezető testsúlyához is állítható volt. Mindösszesen a jól bevált Dana-Spicer tengelykapcsoló és a Dana 1010-2A típusú sebességváltómű maradt meg az eredeti Steiger Cougar koncepcióból. A többi főegység és a kiegészítő berendezés esetén – 5 évvel a kooperációs gyártás megkezdése után – már dominánsan hazai, kisebb mértékben a környező országok termékei alkották a RÁBA traktor részegységeit, alkatrész bázisát.

Fotó: RÁBA 250 metszet

A RÁBA 250 típust a nagy vontatási teljesítményének köszönhetően, elsősorban nagy vonóerő igényű talajművelő gépek – eke, nehéztárcsa, altalajlazító – üzemeltetésére alkalmazták. Valamennyi hazai talajtípuson sikeresen használták. Laza talajon is jól teljesített, nagy adhéziós súlyával. Ballonos gumiabroncsaival, vagy ikerkerekek alkalmazásával műszaki lehetőség volt a talajnyomás csökkentésére és a vontatási hatásfok javítására.

Fotó: RÁBA 250

A traktorgyártás a kispesti gyárból 1981-ben átkerült teljes egészében Győrbe. A kispesti gyárban leállították a Rába 245-ös típus gyártását. A győri gyár a 80-as években 300-400 db közötti Rába 250 típusú erőgépet gyártott évente, amelyek döntő többsége itthon állt munkába. Korabeli kereskedelmi hirdetés alapján a RÁBA 250 traktor szólókerekes – 30,5 x 32 R1 13 PR gumiköpenyekkel – nettó 6,3 mFt áron volt beszerezhető, de az ikerkerekes változat ára – 20,8 x 34 R1 PR gumiköpennyel – 100 eFt-tal olcsóbb volt. Az erőgép ára elgondolkodtató, még akkor is, ha az ajánlat 1982-es évszámú. Különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy e traktorok szerviz-költsége sem volt magas, egy olajcsere 8-10 eFt-ból, akár helyi szakemberrel is megoldható volt.

dr. Hentz Károly

igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum