MHT „SZÍVÓGÁZÚTIMOZDONY”

A hadiállapot üzemanyag hiányára válaszul az erőgép számára fa, szén illetve mezőgazdasági melléktermék felhasználására épülő gázgenerátor biztosította az üzemanyagot.

1870-ben alapították a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárát, majd 1873-ban átalakult és Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁV Gépgyár) néven működött. 1925-ben vette fel a közismert MÁVAG nevet és vált védjegyé, ezért e gépeket a köznyelv röviden csak e névvel azonosítja.

E korszakban már verseny bontakozott ki a gőzgépek és a belsőégésű motorral működő mezőgazdasági erőgépek piacán. Az útkeresés részeként az egyik legnagyobb magyar gépgyár  – a MÁV Gépgyár – új termékkel jelentkezett a piacon. A 10 országban szabadalmaztatott „MH” szívógázlokomobil erőforrásra alapozva „útimozdony”-t szerkesztett a gőzgépes tradícióra építve. Az új konstrukció hordozza a kor traktorának valamennyi műszaki jellemzőjét.

A mezőgazdasági célú erőgép ötvözte a gőzgépek, lokomobilok és „járva működő” traktorok előnyeit. Álló helyzetben gazdasági gépek hajtására volt alkalmas, így cséplőgépeket és más gazdasági üzemeket (malmokat, szivattyútelepeket) működtetett. Képes volt menet-közbeni munkavégzésre is, azaz megfelelt a traktor elvű működésnek, így vontatásra, vagy szántásra is alkalmazták. A fentieken túl – a tradícióval nem szakítva – kötéldob felszerelésével kétgép-rendszerű szántásra, azaz „gőzgépes” üzemmódra is alkalmas volt. Mai szóhasználattal az MHT szívógázútimozdony 3 az 1-ben típusú termékként került forgalomba.

A gép vázát U profilú vas keret képezte, erre került felépítésre elől a 30-32 LE teljesítményű motor, hátul a gáz fejlesztésére szolgáló gázgenerátor és a gáztisztító. Az erőátvitel lánchajtással került megvalósításra, dörzskapcsoló biztosította az erőátvitel kapcsolását. Sebességváltóval rendelkezett, előre két menetsebességgel (2, 4 km/óra), illetve hátra egy 1 km/óra sebességgel volt képes haladni. Teher-vonóképessége 10-20 tonna! A kormányzást csigakerék áttételű kormánymű biztosította, amellyel 6 m fordulási sugarú manővererezésre volt képes.

A termék kereskedelmi sikerét jelzi, hogy a hazai és európai értékesítések mellett sikeresen alkalmazták Algírban és Marokkóban is. A nemzetközi siker hatására a gyártó korszerűsítette mezőgazdasági erőgépét és 1929-ben MÁVAG szívógáz ekemozdony néven kezdte forgalmazni!

Több mint 10 évig forgalmazták. Szénhidrogén hiányos időszakban a szívógáz működési mód és a 3 az 1-ben funkció sikeres volt. A traktor koncepciója a kor színvonalán újragondolva is érdekes konstrukciókat eredményezhet. De a mezőgazdaságban a háború által kikényszerített intenzív ipari fejlődés hatására az „univerzális traktorok” váltak uralkodóvá.

dr. Hentz Károly

igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

agrotrend.hu / dr. Hentz Károly