Gépesítés

HSCS: a traktor-nagyhatalom

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. (HSCS) neve hallatán – aki nem ismeri a nevet – a legkevésbé sem jutna az ember eszébe, hogy ez egy magyar vállalat. Talán még az utód-vállalat sem mond sokat, de talán közelebb visz a megoldáshoz, ha az mondjuk, hogy a háború és az államosítás után a vállalat előbb Hofherr Schrantz Traktorgyárra, majd pedig 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyárra változott.

Az tehát, hogy éppen a Vörös Csillag (népszerű nevén Vöcsi) volt az a vállalat, ahonnan a Dutra, ez a zseniális magyar traktor kikerült, egyáltalán nem véletlen, a gyár hosszú évtizedek tapasztalatát halmozta fel addigra.

Akkoriban a Dutra nem csak a keleti, hanem a nyugati régióban is nevet szerzett magának, hiszen forradalmian új koncepciója okán különösen jó gépnek számított! Elég csak annyi, hogy kevesebb erővel, kisebb súly mellett azonos vonóképességet fejtett ki, mint kortársai! Vagy éppen az azonos kategóriájú traktorokat lazán „lelépte”.

Semmiképpen sem elvitatva a nagy nemzetközi sikert, meg kell jegyeznünk, hogy az előd, a HSCS legalább olyan sikereket ért el, mint az utód!

Nézzük tehát, hogy milyen eredményeket ért el ez az ikonikus traktorgyár a második világégés előtt! Erre előszöris hozunk egy, a vállalkozás által hirdetés formájában megjelentetett példát, hiszen mint tudjuk, a vállalat igen erős volt marketing terén is:

Igen, akkoriban az iparfejlesztés-iparpártolás kifejezetten azt a célt szolgálta, hogy amennyire csak lehet, az importot visszafogják, és amennyire csak lehet támogassák a kivitelt, miután a féktelen import, és az ehhez mérten gyenge export-teljesítmény volt az egyik oka például a korona, mint fizetőeszköz bukásának, és ezért került bevezetésre helyette a pengő. Jól tudták, hogy az új pénz bevezetése önmagában mit sem ér, ha a mögötte álló gazdaságot nem szedik rendbe, a pengő pontosan ugyanúgy elértéktelenedik, mint a korona…

Ennek pedig egyik módja az export-import arányok átfordítása volt, ugyanakkor – mivel a pengő bevezetése után még jött a gazdasági válság is 1929-ben… – a 70 évig fennálló devizakorlátozásokat is bevezették.

Összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy mindennél fontosabb gazdasági érdek volt akkoriban, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben, a lehető legnagyobb bevétel mellett exportálják a hazai vállalkozások az általuk itthon megtermelt javakat.

Ezen kívül komolyabb piacnak számított Törökország és Dél-Afrika is, így elmondható, hogy a HSCS igen kiterjedt külkapcsolatokkal rendelkezett, és a maguk korában traktorjaik bizony világszínvonalat képviseltek!

fotók: itthonrolhaza.hu

agrotrend.hu / itthonrolhaza.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés