EMAG gőztraktor

A hazai gőztraktorok egyik első típusa az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. 1896-os kiállításon bemutatott „gőzútimozdony” másként „járvaszántó” gőzgépe.

Az első „univerzális” gőztraktor abban az értelemben, hogy vontató, kapcsolószerkezettel készítették, és nincs ráépítve mezőgazdasági gép, így bármely rendelkezésre álló mezőgép működtetésére alkalmas volt. A konstrukció biztosította, hogy a teljesítmény vonóerőként jelenjen meg. „Útimozdonyaink nem tévesztendők össze a lánc- vagy közlőmű szerkezetű magánjárókkal, sem a magánjárókká átalakított lokomobilokkal, melyek a hasznosítható erő javarészét önsúlyúk továbbítására fogyasztják el.” írja az EMAG korabeli katalógusa.

Grossmann Gyula gépkereskedő és Rauschenbach János gépgyáros alapította az Első Magyar Gazdasági Gépgyárat 1881-ben. Az EMAG mezőgazdasági gépek, így cséplő- és szántógépek, malomberendezések gyártására szakosodott. Kezdetben szerszámokat, kézi morzsolókat, vasekéket, szecskavágókat, triőröket és járgányos meghajtó szerkezeteket gyártottak. Az 1890-es évek jelentős fejlesztéseként gőzgépek gyártásával is sikeressé vált.

Az „útimozdony” néven forgalmazott gőztraktor az EMAG eredeti, saját fejlesztésű erőgépe, fa, szén és szalma tüzelésű gőzgép erőforrásra épült. Alkalmas volt mélyszántásra, illetve „tarlóbuktatásra” a gyár által szerkesztett 3, 4, 5 és 7 vasú vontatott ekékkel.

A gőztraktor a millenniumi kiállítás szenzációi közé tartozott. Műszaki újdonságai között kiemelkedő jelentőségű volt, hogy Stephenson-féle vezérlő szerkezetével az előre és hátra mozgás kapcsolhatóvá vált. További újdonsága, hogy járószerkezete fogaskerék hajtáson keresztül továbbította a hajtást a két nagy és széles hátsó kerékre. Két -„munka” és „útihaladás”- sebességi fokozattal rendelkezett. A 8 lóerős gőztraktort 6500 forintért forgalmazták, ami a korabeli gőzlokomobilok árának duplája volt.

Több mint 10 éves fejlesztés hatására 1909-ben a Mezőhegyesi Szántóversenyen a bíráló-bizottság tagjai szerint egyszerűen csak „a legjobb volt”!

EMAG gőztraktor F6 és F8 típusjelzéssel került kereskedelmi forgalomba 20 és 40 tényleges lóerő teljesítménnyel. Az F8 típusú gőztraktor 40 LE-t biztosított 80 q tömeggel, két sebességi fokozattal (4 és 1,5 km/óra). Területteljesítménye 10 órás munkanap alatt, 20 cm szántási mélység mellett 8-9, nehezebb talajon 7,5 magyar hold volt. Fogyasztása 11 q 7000 kalóriás szénből, 60 hektoliter vízből állt naponta. Kezelőszemélyzete 1 fő gépész, 1 fő fűtő és 1 fő ekevezető volt.

Sajnos nem tudunk fennmaradt példányáról, a létezése sem közismert!

Miközben műszaki újdonságai haladási- és munka-sebesség fokozata, több típusú fűtőanyaga, az ekével gépkapcsolásban történő forgalmazása hazai szinten mindenképpen unikális, de nemzetközi szinten is figyelemre méltó műszaki alkotássá emelte. Erő- és munkagép kapcsolási filozófiája a mai mezőgép használati gyakorlatban is jellemző, a köznyelv szinte már csak e munkagép kapcsolású erőgépeket tekinti traktornak.

dr. Hentz Károly
igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

agrotrend.hu / dr. Hentz Károly