Kiss György: Néhány éven belül az egész uniós élelmiszerpiac átrendeződhet

Nagyon jól eső elismerésnek, a kollégák tiszteletének tartja Kiss György, hogy őt választották 2020-ban az Év Állattenyésztőjének.

Kiss György szülőfalujában, a Bács-Kiskun vármegyei Borotán tevékenykedik. 1999-től a Borotai Sertéshús Zrt. igazgatója, vezetésével létrejött a Pannon Sertés Kft., mely az ország második legnagyobb sertéstermelői csoportja. Emellett közreműködött Dél Alföldi Juh Kft. termelői csoport létrehozásában is, melyben a családtagjai is dolgoznak.

A cég nehéz időszakot élt meg. Nemcsak az energia, a takarmány és egyéb költségek árának emelkedése érinti hátrányosan a céget, hanem állatbetegség is felütötte a fejét, mely miatt a teljes sertésállományukat le kellett vágni.

Fotó: Kiss György

„Azóta az állományunkat folyamatosan szaporítjuk, mára elértük a 60%-os feltöltöttséget” – mondta Kiss György.

A szakember úgy látja, a kis és közepes állattartó cégek „katasztrofálisan” élték meg az előző 2-3 évet, a covid és az aszály sok volt együtt.

„Sokan tönkre mentek, megváltozik a falukép. Nagy átrendeződésnek vagyunk a szemtanúi” – állította a szakember.

„Rövid távon talpra tud állni ugyan az állattenyésztői ágazat, hiszen az olcsó ukrán gabona előnyös a gazdálkodóknak, de ez hosszabb távon veszélyeket is rejt magában. Hiszen ahol előállítják az olcsó gabonát, ott olcsó húst is előállítanak, ami ugyanúgy előbb-utóbb megjelenik az uniós piacon, Magyarországon hátrányba hozva a hazai állattenyésző cégeket is nemcsak a növénytermesztőket” – mondta Kiss György.

„Ez a helyzet néhány éven belül átrendezi az egész uniós, magyar élelmiszerpiacot” – tette hozzá.

Hasonlóképpen kihívásnak gazdálkodást korlátozónak tartja a szakember a munkaerő hiányát.

„Egyre kevesebb ember szeretne állatgondozóként dolgozni, ami szintén nehézséget okoz a cégvezetők számára. Ugyanakkor ez a terület kitörési pontot is jelenthet azon gazdálkodók számára, akik ebben az átmenetileg kedvezőbb időszakban AI technológia beszerzésével igyekeznek kiváltani az emberi munkaerőt, mely ma még kezdetleges és drága. Talán így javítani lehet a magyar állattenyésztők versenyképességét” – tette hozzá Kiss György.

A szakember szintén kihívásnak tartja a fogyasztási szokások változását, mely távolodni látszik a húsfogyasztástól.

A kérdés ez: „A statisztikai adatokból az olvasható ki, hogy egyre inkább nő a tudatos vásárlók köre, akik igényt tartanak a minőségi élelmiszerekre, viszont nem akarnak, illetve nem tudnak többet fizeni érte” – fogalmazott.

Kiss György hangsúlyozta, Németországban is érezhetően csökken a minőségi, illetve bio élelmiszerek iránti kereslet, ami hátrányosan érinti a hazai bio gazdákat, akik számára eddig stabil piacot jelentettek a nyugat-európai országok.

További problémának látja, hogy egyre több, unión kívüli, gyenge minőségű termék jelenik meg a polcokon, ami tovább rontja a hazai gazdák helyzetét.

„Soha ennyi gyenge minőségű, vegyi anyagokkal előállított élelmiszer, műétel nem volt a piacon, mint most és sajnos sokan megtévesztik a fogyasztót” – fogalmazott.

„Ez a nehéz helyzet egy gazdálkodónak egyszerre jelent kihívást és növekedési lehetőséget. Meg kell találni a minőségi termékek előállításának és az eredményes gazdálkodás egyensúlyát” – tette hozzá.

„Ez a jövő nemzedék kihívása, de ezt nem tragédiának kell felfogni, hanem a fejlődés lehetőségének” – mondta Kiss György

agrotrend.hu