Dr. Pénzes Béla: A távcsapda szakértője

A mai napig nagy megtiszteltetésként éli meg az Év Agrárinnovátora díjat dr. Pénzes Béla, aki a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének egyetemi tanáraként 2018-ban vette át az elismerést.

70 éves korában nyugdíjba vonult, de napjainkban is a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézet professor emeritusaként rész vállal a növényorvos hallgatók oktatásban és továbbképzésében.   Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület tagjaként, valamint a Magyar Növényvédelmi Társaság Agrozoológiai Szakosztály elnökeként vállal növényvédelmi szakmai és szervezési és feladatokat.

Tagja az MTA Agrártudományok Osztálya Növényvédelmi Tudományos Bizottságának. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Agrártudományi Szakmai Bizottságának tiszteletbeli elnökeként, továbbá a TDK-ért Közhasznú Alapítvány Kuratórium elnökeként segíti a tehetséggondozás nemzetileg fontos ügyét.

Fotó: dr. Pénzes Béla

Mint elmondta, a MATE egykori jogelőd intézményében Növényorvosi MSc Szak szakalapító tanáraként új kertészeti, növényvédelmi állattan tankönyv előkészítésén dolgozik, amely összegezi a saját és a kollégáival végzett, több évtizedes közös munka, a kertészeti növényvédelem hazai gyakorlatában hasznosítható tapasztalatait.

Nevéhez kötődik a növényvédelmi távcsapda hazai kifejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy a távolból, az interneten keresztül küldött csapdaképek segítségével, figyelemmel kísérjék a különböző gyümölcsmolyok rajzását, és a hőmérsékleti adatok felhasználásával előre jelezzék a sebezhető fejlődési alakok megjelenésének idejét.

A távcsapdákkal végzett rajzásmegfigyelés és a védekezés szükségességének és optimális idejének meghatározása hozzájárul a növényvédelmi kezelések hatékonyságának növeléséhez és egyben a rovarölő szeres kezelések számának csökkentéséhez.

A távcsapda által gyűjtött napi fogásadatokra épülő előrejelzés leginkább az alma, körte, szőlő-, őszibarack, kajszi, illetve a szilva ültetvényekben a termést károsító gyümölcsmolyok elleni növényvédelmet segítő, hatékony eljárás.

Ezzel együtt a módszer valamennyi feromoncsapdával gyűjthető kártevő rovar előrejelzésében felhasználható. A módszernek, eszköznek köszönhetően csökken a természetbe kijuttatott növényvédő szer mennyisége és kisebb ráfordítással növekedhet az egészséges termés mennyisége.

”Nagy öröm számomra, hogy mára széles körben elterjedté vált a távcsapda használata az agráriumban” – mondta a professzor, aki gyakorló kertészként saját kajszi ültetvényében is használja a barackmoly rajzásának megfigyelésére.

Egykori tanítványa Radácsiné dr. Hári Katalin a MATE Növényvédelmi Intézetének adjunktusa, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felkérésére, a távcsapdák által gyűjtött adatok alapján gyümölcs- és szőlőültetvényekben előrejelzéseket is készít, melynek eredményei a Kamara honlapján nyilvánosak.

„Az előrejelzési módszerek, eszközök további fejlesztése napjainkban is hangsúlyos feladat. Az Ázsiából és a mediterrán térségből érkező, idegenhonos kártevők a mai gazdákat és a növényorvosokat új kihívások elé állítják, amelyek ellen hatékony és egyben környezetkímélő növényvédelmi eljárások, benne a táblaszintű, az informatika lehetőségek nyújtotta kártevő előrejelzési módszerek kidolgozása sürgetően szükséges feladat. Ebben a feladatban egykori tanítványaim, kollégáim, a MATE Növényvédelmi Intézet Rovartani Tanszékének munkatársaié a feladat.” – tette hozzá a szakember.

agrotrend.hu