Bóna Szabolcs: Jó válasz a problémákra a diverzifikáció és az összefogás

„Artificem commendat opus” – ez a mondat teljesen más jelentést nyert a számomra a díj elnyerésével. Mindig is büszke voltam arra, hogy paraszt vagyok és a paraszti hagyományokat és munkát élhetem meg modern köntösben” – fogalmazott Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, aki 2022-ben elnyerte az Év Állattenyésztője díjat.

„A változást az jelenti, hogy nemcsak az alkotás dicséri az alkotót, hanem van egy díj, van egy fórum, ami visszajelzést ad, ha jó az irány” – tette hozzá.

„Valóban szakmai zsűri méri meg a jelölteket, olyan nevekkel, akiknek szakmai tudása, az agráriumhoz való hozzáállása, kötődése, elköteleződése megkérdőjelezhetetlen.

Ha egy szóval akarom leírni: MEGTISZTELŐ! Szeretném úgy gondolni, hogy a teljesítmény, amit a cégünk elért, és az a teljesítmény, amit személyesen tettem le az asztalra ebben a díjban manifesztálódik” – fogalmazott Bóna Szabolcs.

Fotó: Bóna Szabolcs

Az elismerés a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. dolgozói lojalitását tovább növelte. Büszkén osztották meg, hogy olyan vállalkozásban dolgoznak, ahol országos szinten is felfigyelnek az elvégzett munkára.

A megyei és a helyi médiában a díj jóvoltából figyelmet kapott az agrárium és az állattenyésztés a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt-n keresztül.

„Sokan voltak kíváncsiak, hogy mit és hogyan csinálunk. Kisiskolások jönnek ki hozzánk csoportokban biciklivel. Egyre több felkérést kapok beszélgetésekre podcastekben és kerekasztaloknál. Kíváncsiak a véleményemre és meg is hallgatják” – fogalmazott a szakember.

„Az, amit a mindennapokban a szakmában csinálunk, akkor is így csinálnánk, személy szerint én magam is, ha nem volnék az „év állattenyésztője” –  tette hozzá Bóna Szabolcs.

„De most sokan figyelik, amit csinálunk. Ez amellett, hogy megtisztelő, felelősség is. A jelenlegi viharokkal teli világban azt gondolom, hogy szükség van a jelzőfényekre. Lehet keseregni azon, hogy mi történik körülöttünk, lehet a hatásai miatt sokakat okolni, de azt gondolom, a jó válasz a kiút keresése. Az utat mutatni kell. Akiket piedesztálra emelnek, kötelessége az útkeresésben elöl haladni és kezet nyújtani mindenkinek, aki azt igényli” – szögezte le.

Amellett, hogy a cég fő működési profilja az állattenyésztés, növénytermesztéssel és a környékbeli gazdák termelésének szervezésével is foglalkoznak.

Mintegy 900 kocát és 550-600 Holstein tejelő tehenet tartanak. 1160 hektáron gazdálkodnak, amelyből 1000 hektár szántó és 160 hektár rét művelési ágban van.

„Mi is éreztük a bőrünkön az energiaár robbanását, a terményárak mélyrepülését, a piacok beszűkülését és az inputanyagok és szolgáltatások árának követhetetlen elszabadulását” – mondta az igazgató.

„Tudtuk, hogy a jó válasz a problémákra diverzifikáció és összefogás. Ezt sok szempontból kell érteni” – tette hozzá.

Diverzifikáció a működésben – esetükben az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kereskedelem és szolgáltatás területén.

De a szakember fontosnak tartja a diverzifikációt az értékesítés vonatkozásában is. Mint vallja:

„Soha nem szabad a legjobb árra várni. Több részletben, különböző időpontokban kell eladni a terményeket, lehetőleg a költségek fedezését figyelemben tartva. Mi a kisebb gazdálkodóknak is biztosítunk erre lehetőséget, hiszen akinek egy adott növényből csak egy kamion termése terem, önállóan nem tudja két-három részletben értékesíteni, de rajtunk keresztül kezelhető, ha csak tíz tonnát is köt le.”

Hasonlóképpen hangsúlyosnak tartja a diverzifikációt a beszerzésben.

„Közösen, nagyobb volumenben egyrészt tudunk árelőnyt elérni, másrészt több időpillanatban több áron, igaz nem a legjobb áron, de elfogadható átlagáron tudunk vetőmagot, növényvédő szert és műtrágyát beszerezni. A jövedelmezőség pedig az értékesítési átlagár és költségek különbözetén múlik” – szögezte le.

Bóna Szabolcs kiemelte a diverzifikáció szerepét a vetésszerkezetben. 

„Annak a korszaknak vége, hogy a négy klasszikus szántóföldi növénnyel (kukorica, búza, napraforgó, repce) eredményt lehessen elérni.  Az AÖP is kikényszeríti a vetésszerkezet diverzifikációját, de ezt nem szabad nyűgként megélni. Aki helyesen gondolkozik a támogatott lehetőséget látja meg benne.”

Hozzátette: „Kitörési pont a fehérjenövények, a szántóföldi zöldségnövények és egyéb ipari növények (pl. cukorrépa) termesztése, amelyek piaccal – és jelenleg úgy tűnik, hogy biztosabb jövedelmezőséggel rendelkeznek.”

A szakember megemlítette a diverzifikáció szerepét az agráriumban.

„Sokat hangoztatjuk, hogy az állattenyésztés súlyát növelni kell az ágazaton belül, de ez egyenlőre csak hangzatos szlogen maradt, az átütő sikerre várni kell. Minden szereplőnek fontos lenne, hogy ne alapanyagot adjunk el exportra, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő piacképes és versenyképes élelmiszert.”

Megjegyezte: „A környezet most kicsit nekünk dolgozik, az EU nyugati országaiban teret nyerő „sötét”zöld törekvések nálunk még fékezhetők. Ez az állattartás Közép-Európai erősödését hozhatja el, ha sikerül az élelmiszeriparunkat fejleszteni. A politikai szándék láthatóan megvan, remélem a kivitelezése is jól sikerül.”

A szakember úgy véli, másik fontos üzenete is van a jelenlegi helyzetnek

„Az amit az állattenyésztőknek sikerült az elmúlt 15 évben megtanulni, hogy nincs garancia a biztos jövedelmezőségre. Az agrárium legnagyobb lélekszámú közössége, a növénytermesztők elkényeztetett helyzetben voltak és elkényelmesítette őket a piaci környezet.”

„Változtatni kell az „így szoktuk” magatartáson, mert az nem vezet sehova. Állattenyésztőként folyamatosan belekényszerültünk az innovációba, a fejlődésbe, hogy a versenyben a felszínen tudjunk maradni.”

Bóna Szabolcs szerint ki kellett használni minden lehetőséget a technológiai és genetikai fejlesztésre.

„A kihívás az volt, hogy naturális mutatókban a világ élvonalába tartozzunk. Ezt sokunknak sikerült teljesíteni ezért vagyunk a felszínen. Persze sokan kénytelenek voltak feladni a tevékenységüket, amit a statisztikai adatok jól visszatükröznek. De azt is megmutatják, hogy mekkora hatékonyság javulás következett be. Ha csak a sertéstenyésztést vesszük alapul, jelentősen kevesebb kocával azonos hízókibocsájtást tudunk elérni, de a tejtermelésben is alig 20 év alatt 8.500 kg-os laktációs átlagról 10.000 kg-ot sikerült elérni. Ez sok tényezőnek köszönhető, a jobb genetikának, a jobb tartási körülményeknek, a javuló állategészségügyi helyzetnek.”

A szakember szerint vannak olyan kihívások, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

„Ilyen a klímaváltozás kérdése, ami alapjaiban kérdőjelezheti meg a mezőgazdaság létét. Mi törekszünk a regeneratív szántóföldi eljárások elterjesztésére. Meggyőződésem, hogy az alacsonyabb költségek mellett, ráadásul légköri szenet megkötve tudjuk a jövedelmezőségünket javítani. Hiszek a rövid ellátási láncok létjogosultságába, ami az ellátásbiztonság növelése mellett, a környezetre gyakorolt negatív hatásunkat is csökkenti.”

Bóna Szabolcs elmondta, a legutóbbi beruházásukkal egy fehérjenövény feldolgozó üzemet (borsó és szója) építettek a saját állattenyésztésük ellátásra. Amellett, hogy a környék borsó- és szójatermelőinek jelentenek piacot, az import szójadara kiváltásával a szén lábnyomukat, de “nagyképűen” a külkereskedelmi mérleget is tudják javítani.

agrotrend.hu