Magyar szarvasgomba európai uniós címkével

Néhány napja a Cașcavalul de Sãveni – a moldvai Botoșani megyében előállított, két hónapon át érlelt, enyhén kesernyés, dióaromájú sajtféleség – is az Európai Unió által elismert eredetmegjelöléssel, illetve földrajzi jelzéssel kiemelt „elit termékek” közé tartozik.

Az eredetmegjelölés, a földrajzi árujelző, a hagyományos különleges termék címkék amolyan bizalmon alapuló minőségjelzők. A megjelölés egy bizonyos régióból, földrajzi helyről származó terméket jelöl, amelynek minősége az adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó emberi, természeti tényezőknek köszönhető, termelése, feldolgozása, előállítása adott földrajzi helyen történik – írja a Magyar Nemzet.

Pillanatnyilag tizenegy, Erdélyben előállított élelmiszernek és italnak van hasonló minősítése. Közülük a szebeni szalámi a legismertebb, amelynek gyártását 1910-ben, azaz a Monarchia idején kezdték, és eredetileg a szomszédos Medgyesen dobták piacra.

A romániai termékek közül elsőként a topoloveni-i szilvalekvárt sikerült levédetni. A sorba több erdélyi termék is tartozik, mint például a szebeni sós juhtúró (telemea), a barcasági füstölt pettyes busa és a libánfalvi juhtúró. Utóbbi eredethelye – Libánfalva (Ibãnești) – azonban sokkal inkább az 1990-es marosvásárhelyi fekete március apropóján híresült el, a Szászrégentől húsz kilométerre fekvő településről, illetve a szomszédos Görgényhodákról szállították be a románokat a magyarok megtámadására.

Fotó: wikimedia

A borok kategóriája is felvonultat erdélyi, illetve partiumi eredetűeket: a Körösvidéki-dombság, a Szatmári-dombság és a Temesi-dombság. A szeszes italok kategóriájában kilenc romániai termék, illetve termékcsalád áll uniós védelem alatt, közülük négy erdélyi-partiumi: a pálinka pãlincã néven, az Avas vidéki komorzáni horinka, a Küküllő menti szászsárosi borpárlat (Vinars Târnave) és a Szatmár megyei aranyosmedgyesi Zetea-féle pálinka (Țuicã Zetea de Medieșu Aurit).

A Romániában és Magyarországon egyaránt közkedvelt kürtőskalács egyelőre nincs a listán. A termék eredete körül ugyanis vita lángolt fel, miután 2015 novemberében a román hatóságok bejelentették, hogy hagyományos román(iai) termékként készülnek levédetni az édességet. A szándék nyilvánosságra hozatala élénk tiltakozást váltott ki Székelyföldön. Az ügyben azóta sincs érdemi előrelépés.

Az Európai Unió minőségjelzéseivel ellátott élelmiszerek és italok száma ma meghaladja az 1600-at. Magyarország tíz borvidéket, illetve borfajtát védetett le, valamint tíz szeszes italt és 11 élelmiszert. A pálinka földrajzi jelzését Magyarország és Ausztria közösen birtokolja. A védett élelmiszerek között szerepel a nemcsak a Kárpát-medencében ismert makói hagyma, a szegedi paprika, a gyulai kolbász és a csabai kolbász is. Április hónap folyamán újabb három magyar termék kapta meg a földrajzi jelzéssel való védettségi minősítést: a budaörsi őszibarack, az újfehértói meggypálinka, április 27-i bejegyzéssel pedig a jászsági nyári szarvasgomba.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet