Durva élelmiszerdrágulás

Miközben 2019 első felében a mezőgazdasági árak átlagosan 8,9 százalékkal, az ideiben „csak” 6,5 százalékkal emelkedtek. Ha az egész élelmiszer termékláncon belüli ármozgásokat nézzük, ettől még az emelkedő trend fennmaradt. Ez a mezőgazdasági áraknál már 7 éve tartó folyamat. Ha a termelőt kérdezzük, akkor a hullámzás miatt ezt kevésbé érzékeli, de ha a fogyasztót, hát ő biztosan.

A legnagyobb hullámzást továbbra is a mezőgazdasági árak mutatják az élelmiszer termékláncban, miközben az élelmiszerek fogyasztói árai viszonylag egyenletesen emelkednek. Az idei, rendkívüli évben a láncon belül a fogyasztói árak emelkedtek eddig a legnagyobb mértékben, és erőteljesen húzzák felfelé az inflációt.

Forrás: KSH                                                              Az év eddig eltelt időszaka

A folyamat mögött több tényező együttes hatása húzódik meg. (i) Előre tenném a hiánypszichózist, amit elég régen érzett már ez előtt a fogyasztó. Ez olyan reflexeket hozott elő, mint a felhalmozás, helyi termékek preferálása, takarékos fogyasztás, vagy éppen az online vásárlás. A már tavaly ősz óta folyamatosan emelkedő élelmiszer fogyasztói árak épp ezek miatt érték el növekedési csúcsukat (8,7% év/év) áprilisban. Az emelkedés azóta is tart, némileg kisebb ütemben (8,4-7,8% év/év). (ii) A kereslet, amely korábban az emelkedő fizetőképesség mentén emelkedett, idén tavasz óta kapott egy sajátos löketet. (iii) A rendkívüli időjárási körülmények, amelyek a szárazság és a tavaszi fagyok mentén okoztak egyes szektorokban jelentős terméskiesést, szintén komoly áremelő tényezők. (iv) A sorban az állatjárványok hatása következik. Az afrikai sertéspestis, és a madárinfluenza kínálatszűkítő hatása komoly áremelkedések forrása, egyben ezzel ellentétes hatást is ki tud fejteni. Ahogy azóta az a sertésszektorban már el is kezdődött. (v) A kínálati oldalon fenti tényezők egymás hatását erősítve jelentek meg. Ez persze márciusban és áprilisban volt a legerőteljesebb, de azóta is érzékelhető. Az állatjárványok és a koronavírus együttes hatása erre a legjobb példa, de a többi tényező is színezi a képet.

Ezek a tényezők nyilván nem hazai sajátságok. (vi) A koronavírus nyomán rövid időre világszerte elszakadt az ellátási lánc, majd lassan újra erőre kapott. Kialakultak új vásárlási és fogyasztói szokások. Az online csatorna térnyerése ennek kapcsán felgyorsult és a nyert tér meggyőződésem szerint tartósan meg is marad. A másik hatással, a helyi termékek felértékelődésével kapcsolatban azonban nem ilyen egyértelmű a véleményem. A tudatosodás nem egy lineáris folyamat. Hullámok jellemzik, és ha nem dolgozik rá tartósan a képzés és a közösségi marketing, akkor a most elért előrelépés nem lesz tartós.

Ha az egyes termékek, termékpályák árváltozásainak hátterét vizsgáljuk, ugyanezekkel a tényezőkkel találkozunk. Azzal színesítve, hogy a hangulati, érzelmi elemek a korábbi időszakokhoz képest nagyobb teret kapnak. A tőzsdei cikkeknél ezek a hírekre való érzékenyebb reagálásban, nagyobb áringadozásokban nyilvánulnak meg. Jó példa a gabona és olajnövényárak alakulása. Az amerikai időjárás, a nemzetközi kereskedelem feltételrendszere, vagy a terméskilátások romlása még olyankor is erőteljesen meg tudják rövid időre emelni az árakat, amikor globálisan kiemelkedő a termés, és a készletek szintje emelkedik.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése ilyen helyzetben nehezebb, mint egy „szokásos” piaci környezetben. Ennek ellenére előrejelzéseink továbbra is készülnek, hiszen ügyfeleinket próbáljuk azokkal megalapozottabb döntésekhez hozzásegíteni. Ami az élelmiszerárakat illeti, várakozásaink szerint az év hátra lévő hónapjaiban tovább fog lassulni az élelmiszerárak emelkedése. 2020-ra modellünk 7 százalékos fogyasztó élelmiszer áremelkedéssel számol, amihez a mezőgazdasági árak 6 százalékos emelkedése társul.

Ami a mezőgazdasági árakat illeti, az állatok és állati termékek húzták az első félévben felfelé jobban az árakat (8,9%), miközben a növények ára is jelentősen magasabb volt az egy évvel korábbi szintnél (5,2%). A két hunyó a sertés és a gyümölcs.

A sertés ára a márciusig tartó egy évben erőteljesen emelkedett, majd 20 százalékkal korrigált. Mindezek ellenére az első félévben a vágósertés ára 24 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. E mögött a járványok állnak. Az emelkedésben elsősorban az afrikai sertéspestis miatti kivágások okozta világpiaci kereslet-bővülés, a korrekcióban pedig már inkább a koronavírus húsipari hatásai, majd a sertéspestis kitörése Németországban. A magyarországi felvásárlási árak önként a némethez vannak kötve. Most, amikor a sertéspestis Németországi megjelenése miatt újra bukóban vannak az árak, ezt érdemes lenne átgondolnunk.

A gyümölcsök az időjárási anomáliák és még tavasszal a szállítási nehézségek miatt drágultak meg. Úgy véljük tartósan. El kell búcsúznunk az olcsó gyümölcsöktől. Ez felértékeli a saját termést, másrészt viszont szükséges ahhoz, hogy a szektor leépülését megelőzzük. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha jövőre újra jó termés és erős kínálat lesz, nem látunk alacsonyabb árakat, de az emelkedő trend velünk marad. Erre pedig igen nagy szüksége van a gyümölcskertészetnek, hiszen a nyerő oldalra kerülés nagyon komoly befektetést igényel részükről.

Mindez a ráfordítások árának alig érzékelhető (0,2%) növekedése mellett, így az agrárolló tovább nyílt. Persze a ráfordítások árváltozása mögött is egymást kiegyenlítő hatások állnak. Az üzemanyagok és a műtrágyaárak húzták lefelé, a növényvédőszerek és állatgyógyszerek felfelé.

Amit ebből haza kell vinniük az az, hogy a piaci anomáliáknak és panaszáradatnak mindaddig a kereskedelem a legnagyobb haszonélvezője, amíg nem érünk olyan kínálati méretet, s ezzel tárgyalási pozíciót, ami igazít az erőviszonyokon.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ