Brüsszel nyáron dönthet a kínai mézről

Júliusra készül el a problémás minták teljes körű laboratóriumi elemzése, így akkor dönthet az Európai Bizottság a többségében Kínából érkező importméz ellenőrzésének szigorításáról. A belső piacra szánt kevert mézekből eddig mintegy 2230 mintát gyűjtöttek be a tagállamok boltjaiban és a külső határállomásokon, amelyeket a bizottság központi laboratóriumában több módszerrel is megvizsgáltak.

– Az érzékszervi ellenőrzések alapján a begyűjtött minták 17 százaléka tartalmazott tiltott módon hozzáadott cukrot, ez az arány a kizárólag unión kívüli országokból származó mézek esetében 29 százalék. Eszerint az Európai Unióba behozott mézek nagyjából egyharmada hamisított, többnyire közönséges cukorszirupot tartalmazó termék – hívta fel a magyaridok.hu figyelmét Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő. Ez az unióba évente behozott 180 ezer tonna mézből 60 ezer tonnát jelent. Vagyis a közösségbe naponta átlagosan csaknem 165 ezer kilogramm olyan importméz kerül be, amely a hazai és az uniós élelmiszerkönyvi szabályozás szerint nem tekinthető méznek. A politikus szerint a probléma megoldása nem tűr halasztást, minden nappal újabb szállítmányok érkeznek az unióba.

– Ötszázmillió polgár lehet komoly veszélyben, hiszen a fogyasztóvédelmi sérelmeken túl jelentős az élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázat is – hívta fel a figyelmet a politikus. Egyes vélemények szerint előfordulhat, hogy az EU-ba dömpingáron és nagy mennyiségben behozott – vélhetően kínai eredetű – szirup nehézfémeket és az unióban már régen betiltott növényvédő szerek maradványait rejti. Éppen ezért Erdős Norbert szerint a cukor mellett azokra az elemekre is összpontosítani kellene a vizsgálatok során, amelyek az európai természetes mézekből hiányoznak, de például a távol-keleti, hamisított termékekben megvannak, mint például a mannóz. Az akkreditált laboratóriumokon túl pedig egyes, jó hírű egyetemi laboratóriumokat is meg kellene bízni minél több – legalább száz – importmézminta részletes és számos eltérő szempont szerinti vizsgálatával.

– A botrány kirobbanása óta a magyar kormány szigorú és hatékony intézkedéseket fogadott el a boltok polcain felelhető hamisított mézek kiszűrése érdekében. A hazai méhészek sokat segítettek ezek végrehajtásában. Elmondható, hogy ma már nincs hamisított méz a magyar boltok polcain. Uniós szinten azonban még bőven van helye a szigorításnak. Olyan intézkedéseket kell meghoznunk, amelyek a jövőre nézve kizárják, hogy hamisított méz kerüljön az uniós piacra – jegyezte meg a politikus.

Erdős Norbert jelezte: bár az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések fokozása miatt visszaszorulhat a csalássorozat, az ügyeskedők bármikor újraindíthatják a jelentős nyereséggel kecsegtető üzletet. A hosszú távú megoldást a politikus szerint a kevert mézek címkézési szabályainak szigorítása jelentheti. Meglátása szerint a jelenleg érvényes „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” jelölés nem ad pontos képet a fogyasztónak a kiválasztott termék származásáról és minőségéről. Ezért a címkén azt kellene feltüntetni – mondta –, hogy a végtermékben felhasznált, EU-n kívüli méz melyik harmadik országból származik, továbbá azt, hogy pontosan hány százalékos arányban van jelen a termékben. Erre vonatkozóan Erdős Norbert elkészítette a javaslatát, amely jelenleg a Földművelésügyi és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, illetve az érintett magyar és uniós szintű szakmai és fogyasztóvédelmi szervezeteknél szakmai egyeztetésen van.

agrotrend.hu/magyaridok