Élelmiszergazdaság

Piac

Az idei évben minden bizonnyal kevés lesz az akác- és a repceméz

Az enyhe tél és a korán jött tavasz kedvezett a méhcsaládok fejlődésének. Mégis, a hosszan tartó szárazság és a március végén érkezett lehűlés miatt gyengébb lehet az idei repce- és akácméztermés.

Jó erőben érte a tavasz a hazai méhcsaládokat. Az enyhe télnek köszönhetően az úgynevezett generációváltás – amikor elpusztulnak a téli méhek és helyüket az új egyedek veszik át – sem hirtelen történt meg, így a méheknek is volt idejük felkészülni – mondta el lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember szerint a méhészek ennek ellenére nem lehetnek bizakodók. A március végén és április elején érkezett hidegbetörés miatt az ország számos pontján keletkezett kár a növényekben, a gyümölcsfákhoz hasonlóan a korai tavaszi fagyra érzékeny akác is megsínylette a lehűlést – írja a Magyar Nemzet.

fotó: pixabay.com

– Mivel korán, már márciusban kibújtak az akácfa virágrügyei, ezért a fagyok szinte az összes virágkezdeményt megsemmisítették – mutatott rá az elnök. Becslések szerint a hazai akácosok csaknem nyolcvan százalékának elfagytak az első virágrügyei, s bár másodvirágzásra az idén is számítani lehet, az soha nem mézel úgy, mint az első.

– A tavaszi fagykár hatásai helyrehozhatatlanok. A méhészek most is keresik, hogy hol maradt virág, a dombtetőkön, dombnyergeken ugyanis nem érte fagy az akácfákat. Ha a virágzás alatt csodálatos idő lesz, akkor van remény arra, hogy érdemi mennyiségű akácméz teremjen idén. Ugyanakkor ehhez az is kell, hogy a következő napokban megérkezzen a csapadék, mivel eső nélkül a maradék virág sem fog mézelni – mutatott rá Bross Péter.

Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről már lemondhatnak a méhészek. Az aszály nagymértékben befolyásolta a virágzást. A szárazság miatt a növény nem nőtt meg, nem lettek oldalhajtásai, kevesebb virág van rajta és a repce aszályban nem is ad nektárt. Mivel a virágzás már javában tart, a borús kilátások már nem változhatnak érdemben. Az idén az átlagosnak mondható repcetermés ötödére számítanak a méhészek, ez körülbelül ezer tonna repcemézet jelent.

– Most már hiába jön meg az eső, nem várható változás, sajnos az idei év nagyon gyenge lesz a repceméz szempontjából – fogalmazott az OMME elnöke.

A koronavírus-járvány hatásai a méhészeteket sem kerülték el, ám míg a legtöbb ágazat negatív hatásokról számolt be, a mézpiacon élénkülés látszott. Bross Péter szerint az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon, és bár a járvány kitörése utáni első napokban leállt az export, egy rövid szünet után újraindult a kivitel.

Ma már zavartalanul haladnak a szállítmányok Németországba, Franciaországba és Olaszországba is. A megnövekedett kereslethez egyelőre nem társult áremelkedés, a nemzetközi mézpiacon továbbra is olcsón cserél gazdát a méz. A magyar méhészek optimisták, azt remélik, hogy a közeljövőben az árakon is érezhető lesz a koronavírus hatása.

Bizakodásukat alátámasztja az is, hogy míg korábban nagy mennyiségben érkezett kínai méz az Európai Unióba, a hírek szerint a kikötőkben felhalmozott készletek mára kiürültek, a harmadik országból származó mézszállítmányok csak nagyon vontatottan érkeznek meg. A nagy nyugat-európai mézcsomagoló cégek pedig elgondolkodtak azon, hogy továbbra is Kínából importálják-e a mézet.

Ha csökkenne a kínai mézimport, az különösen kedvező fejleményt jelentene a teljes európai méhésztársadalomra nézve. Ráadásul nem csupán az árak emelkednének, hanem végre az uniós pia­cot is meg lehetne tisztítani a kétes eredetű és minőségű méztermékektől.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook