Az élelmiszerhamisítás trükkjei: Hogyan vernek át minket a boltok polcain?

Mit és miért hamisítanak?

A képlet nagyon egyszerű: ha valami hasonlót lehet előállítani kisebb önköltséggel akkor nagyobb lesz rajta a profit – leginkább ez mozgatja az élelmiszerhamisítást. Jó esetben csak valami értéktelen dolog kerül az élelmiszerbe, ami a mennyiséget növeli, de beltartalmi értékei, melyek az ember egészsége szempontjából hasznosak, azok csorbulnak. Az élelmiszerhamisítás alja pedig, amikor olyan anyaggal oldják meg a tömeg, vagy térfogatnövelést, ami ráadásul még egészségre káros. Vannak határesetek is, ami nem feltétlenül számít hamisításnak, de alkalmazása némiképp megkérdőjelezhető. Az elmúlt években megismerkedtünk a zsugorinfláció fogalmával, aminek lényege, hogy a termék ára nem emelkedett, csak a mérete csökkent. Tehát mégis emelkedett az ára. Ez sokszor észrevehetetlen volt, mert egy fél literes palackban, ha csak 4,8 dl lett töltve akkor a palack mérete nem változott, csak a bele töltött mennyiség csökkent. Ez persze nem hamisítás, hanem trükk a mennyiségekkel. De például a pékárukat különböző mértékben „fel lehet fújni”. Ilyenkor a mérete akár még nagyobb is lehet, mint korábban, csak a tömegmérés mutatja, hogy sok a levegő a tésztában.

Érdemes elgondolkodni a mennyiség és minőség kérdésén, mert ami hazánkban az inflációs sokk óta van árverseny, az nem mindig az emberek érdekét szolgálja. Mindenki minél többet akar minél olcsóbban vásárolni, de ez a minőség rovására mehet.

Pedig törvény is szabályozza

Az élelmiszerekről szóló szabályozás megfogalmazása szerint hamisított élelmiszer az az élelmiszer, amelynek megjelenését, ízét, összetételét vagy egyéb tulajdonságait olyan módon változtatták meg, hogy az értékét csökkentik, majd a fogyasztónak a szokásos elnevezés alatt vagy más megtévesztő módon egészséges termékként kínálnak. Az élelmiszer-hamisítás leggyakrabban azt jelenti, hogy a fogyasztót a termék árához és minőségéhez képest úgy károsítják meg, hogy magasabb árat fizet egy rosszabb minőségű áruért, hiszen ránézésre nem tudja megállapítani a különbséget az eredeti és a hamisított élelmiszer között. Korábban volt ebből nálunk is gond, és a megnevezések még ma sem túl egyértelműek például tejföl esetén, ami tisztán állati eredetű termék. Ám vannak növényi alternatívái, melyekre tilos ráírni, hogy tejföl, de hogy, hogy nem még napjainkban is igen hasonló néven kaphatók.

Módszerek az élelmiszer hamisításban

Van néhány belőlük. Például amikor az élelmiszert rosszabb minőségű alapanyagokból készítik. Ráírják, hogy olíva olajat tartalmaz, de annak egy része valójában napraforgó olaj. Kávé, ami más olcsóbb növényi anyagokkal van hígítva. Kakaó, amiben keményítő por van, de jó példa a mézben a keményítőszirup, vagy nádcukor, esetleg borban egy kis víz. Sokszor az arányokkal játszanak a hamisítók. Például virsliben és más húskészítményekben meghatározott a minimális húsarány. De ezt a vevő ránézésre, sőt sokszor még fogyasztás közben sem tudja leellenőrizni.

A hamisítással trükköző gyártóknak azonban megéri a hús arányát csökkenteni és részben helyettesíteni azt valami olcsóbb, hasonló alapanyaggal, ameddig le nem buknak. De sok példa van még erre: amikor a lekvárban kevesebb a gyümölcs, a ketchupban a paradicsom – mint ami a címkén szerepel. A gyümölcslevek gyümölcstartalma is néha gyanakvásra adhat okot.

Van amikor a technológiát cserélik olcsóbbra, de ezzel csorbul a minőség. Ilyen amikor a termékleírásban extra szűz olaj szerepel, közben meg magas hőmérsékleten préseltet, azaz olcsóbbat tesznek bele valójában. Az is a hamisítás tárgykörébe tartozik, amikor nem az igazi származási országot tüntetik fel a terméken. Például a magyar méz és fűszerpaprika messze földön híres a jó minőségéről, így sokan a származás alapján döntenek vásárláskor. Csak van olyan, hogy a magyar paprikába kerül egy kis Kínából származó is, vagy a magyar mézbe szintén kínai vagy ukrán méz. A fentiekből jól látszik, hogy az élelmiszer is bizalmi kérdés, hiszen a leírt hamisítási módszerek közül sokat esélyünk sincs észrevenni.

Ezek a legveszélyeztetettebb termékek

Élelmiszer hamisítás szempontjából a legveszélyeztetettebb élelmiszerek azok, amelyek drágán eladhatók, de van olyan olcsó alternatívájuk, melyekkel hígítva a fogyasztó nem veszi észre a turpisságot, laborba meg nem valószínű, hogy elviszi bevizsgáltatni. Az olíva olajat gyakran keverik más olcsóbb olajokkal (repce, napraforgó, kókusz). A hidegen sajtolt extra szűz olíva olaj drága, tehát ha a többi terméknél jóval olcsóbban kínálnak valamit, akkor az már gyanús. Az eredeti olívaolaj sötétebb, zöldes vagy aranyszínű, de sajnos ezek az információk elég szubjektívek ahhoz, hogy ránézésre pontosan megállapítsa bárki, hogy hígított e az adott termék? Az őrölt kávéhoz sokszor gabonákat is kevernek. Ezt viszonylag egyszerű elkerülni, ha szemes kávét veszünk, és azt mi őröljük meg. De a rohanó életmód hozta az instant kávék választékát, melyekbe szintén nem látunk bele. Mézet is gyakran hamisítanak. Ha a méz hidegben is túl folyékony az gyanússá teszi, de itt a különböző fajtamézek között is nagy az összetétel-beli különbség, tehát a méz is inkább bizalmi kérdés, mivel ránézésre nem tudjuk analizálni.

A darált hússal kapcsolatos problémáknak is elejét vehetjük, ha frissen daráltatjuk le a szemünk láttára. Különben sok lehet benne az olcsóbb zsíros rész, de ha túl vizes, vagy túl rózsaszínű (színezékkel színezett) az is gyanúra adhat okot. A borokba sajnos víz és aromák is belekerülhetnek, a hamis sajtokban pedig növényi zsírok, vagy más, de nem a sajtba való tejtermékek is „belepottyanhatnak” a gyártás során. Ekkor tejport, szóját vagy keményítőt is kimutatna a labor a termékben. A vajban is csak tejből származó zsírnak kellene lenni, ha hamis, akkor növényi zsír is került bele. Az igen drága fűszersáfrányt sáfrányos szeklicével, kurkumával, körömvirág szirommal hamisíthatják. De itt van a kakaó és a csokoládé. Utóbbiban csak kakaóvajnak kellene lennie, olcsó pálmazsírnak nem.

Természetesen, ha az összetevők között ezek a „hígító” segédanyagok fel vannak tüntetve, akkor az nem számít hamisításnak, bár a termékeken sokszor olyan apró betűsök a lényegi részek, hogy ember legyen a talpán, aki még vásárlás előtt végig olvassa ezeket.

agrotrend.hu / OTP Agrár