A vörös hús létfontosságú mikrotápanyag-forrás

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő, nem fertőző eredetű betegségek kockázatainak mértékéről, valamint az összefüggések bizonyosságáról osztanak meg gondolatébresztő információkat.

A vörös és a feldolgozott húsok fogyasztásával összefüggő, nem fertőző eredetű betegségek kockázata – a kockázat nagysága, bizonyossága és összefüggései

A hús ősidők óta az emberi táplálkozás alapját képezte, mivel az kiváló minőségű fehérjét és biológiailag hozzáférhető mikrotápanyagokat kínál. Ennek ellenére az étrendi ajánlások egyre inkább ellenzik a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztását, mivel azok állítólagosan összefüggésbe hozhatók az elhízással és az olyan nem fertőző eredetű betegségekkel, mint például a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések. A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy amennyiben a napi beviteli mennyiség nem haladja meg a 20-75 gramm közötti értéket, úgy valószínűleg biztonságos ezen termékek fogyasztása és hogy a magasabb beviteli szintek is mindössze a teljes kockázat jelentéktelen növekedését eredményezhetik. Ezenfelül a legkorszerűbb GRADE-elemzés szerint a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztása és az egyes, fent említett betegségek közötti összefüggések tekintetében a bizonyítékok bizonyossága, biztonságossága alacsony vagy nagyon alacsony, és azokat az elfogultság, a torzítások és egyéb zavaró tényezők potenciálisan befolyásolhatják.

Fotó: ELV – Meat consumption and disease risk

Az optimális húsbeviteli szintek a genetikai, a nemi, az életkorbeli, az egészségügyi állapotbeli, a táplálkozásbeli és életmódbeli különbségek miatt eltérőek. Egyes csoportoknak például több húsból származó hemvasra van szükségük, míg mások vastúlterhelésben szenvedhetnek. A kockázatértékelésnek figyelembe kellene vennie a húsfogyasztás gyakoriságát, a feldolgozási és elkészítési módszereket, valamint az étrendi kölcsönhatásokat is. A húsfogyasztás és a betegségek kockázata közötti kapcsolat nem egydimenziós és kezdetben talán nem is okozati. A káros összefüggések gyakran eltűnnek, ha a fogyasztás az egészséges étrend részét képezi, ami arra utal, hogy a kockázat inkább általánosságban a táplálkozás egészségességétől függ, mint a húsnak az étrendben való jelenlététől.

Összességében a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a vöröshúsfogyasztást egészségügyi okokból csökkenteni lenne szükséges a jelenlegi átlagos lakossági fogyasztási szinthez képest. Az étrendi iránymutatásoknak ehelyett az egyéni igényekhez igazított egészséges étkezési szokásokra kellene összpontosítaniuk. A vörös hús létfontosságú mikrotápanyag-forrás és nem könnyen helyettesíthető növényi alapú alternatívákkal. A húsfogyasztás csökkentésére irányuló ajánlásoknak figyelembe kell venniük az olyan lehetséges kockázatokat is, mint a vashiányos vérszegénység, a szarkopénia, azaz az izomerő- és izomtömeg-csökkenés, valamint az alultápláltság. Ezért, figyelembe véve az egyéni különbségeket és az étrendi összefüggéseket, a vörös és feldolgozott húsok előnyeinek és ártalmainak átfogó elemzése elengedhetetlen.

Javasoljuk, hogy olvassák el a témában az Animal Frontiers lapban megjelent, Bradley Johnston, Stefaan De Smet, Frédéric Leroy, Andrew Mente, Alice Stanton szerzőktől származó, angol nyelvű, „ Non-communicable disease risk associated with red and processed meat consumption – magnitude, certainty, and contextuality of risk?“című dokumentációt, valamint a „Húsfogyasztás és a cukorbetegség – A félretájékoztatás nem szűnik meg” címmel korábban megjelentett cikkünket.

Javasoljuk továbbá, hogy nézzék meg a témában nemzetközi szakértőkkel készített, magyar nyelvű felirattal elállott, a Tények/Tévhitek – Állattenyésztés videó aloldalunkon közzétett alábbi videókat is:

Rák, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek. A vörös hús a probléma?

Mennyi vörös húst fogyasztunk?

Global Burden of Disease 2019: a tudósok által azonosított problémák és ellentmondások

Az állati eredetű élelmiszerek elégtelen bevitelének kockázata a gyermekekre nézve

Honnan származik a húsellenes narratíva?

A hús és a változó társadalmi paradigma: a tudományos input bővítése

Mindenevőként minden táplálkozási szükségletünket ki kell elégítenünk

A táplálkozástudomány figyelmen kívül hagyásának veszélyei

agrotrend.hu / NAK / ELV – Meat consumption and disease risk