A környezet védelme érdekében történő húsfogyasztás csökkentés mikrotápanyag-hiányhoz vezethet

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy egy friss, szakirodalmi áttekintésen alapuló értékelés szerint a környezet védelme érdekében történő húsfogyasztás csökkentés mikrotápanyag-hiányhoz vezethet.

A környezet védelme érdekében történő húsfogyasztás csökkentést szorgalmazó szakpolitikák mikrotápanyag-hiányos állapothoz vezethetnek. Ezt a következtetést tartalmazza a „zöld étrend” mikrotápanyag-bevitelre gyakorolt hatásairól szóló szisztematikus elemzés. Az értékelés során a mikrotápanyagok bevitelére gyakorolt hatásokat vizsgálták, mivel bolygónk védelme érdekében globálisan a fenntarthatóbb étrend irányába kell elmozdulni.

Az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO meghatározása szerint a fenntartható étrend olyan alacsony környezeti terhelést jelentő étrend, amely kulturálisan elfogadható, megfizethető, táplálkozási szempontból kielégítő tápanyagtartalmú és egészséges. Azok számára, akik nagy mennyiségű húst fogyasztanak, ez az átállás magában foglalja a növényi alapú étrend felé való elmozdulást.

forrás: pxhere.com

A The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány azt értékelte, hogy a környezeti hatások csökkentését célzó étrendi változtatások hogyan befolyásolták a kiválasztott, közegészségügyi szempontból fontos mikrotápanyagok bevitelét. A kritikus mikrotápanyagok az A-, D- és B12-vitamin, a folsav, a kalcium, a vas, a jód és a cink voltak. Mivel az állati eredetű élelmiszerek az A-, B12-vitamin, vas, cink és kalcium biológiailag leginkább hozzáférhető forrásai, a tanulmány kimutatta, hogy a növényi eredetű élelmiszereken alapuló „környezetbarátabb étrend” kompromisszumokat vonhat maga után a mikrotápanyagok megfelelősége tekintetében.

Az elemzett tanulmányok nagyrészt a hús és az állati eredetű élelmiszerek bevitelét, az étrend környezeti hatásait és a táplálkozási szükségleteket vizsgálták. Számos eredmény arra utal, hogy a cink, a kalcium, a jód, valamint a B12-, A- és D-vitamin bevitele csökkenne, ha növényi alapú élelmiszerekre alapozott étrendre térnénk át a környezeti hatások csökkentése érdekében. Az elégtelen cink, kalcium, A-, B12- és D-vitamin bevitel kockázata tehát nagyobb valószínűséggel nőtt a növényi alapú étrend esetében, mivel ezek az említett mikrotápanyagok kevésbé bőségesen vannak jelen vagy biológiailag kevésbé hozzáférhetőek a növényi alapú élelmiszerekben. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kulcsfontosságú mikrotápanyagok alacsonyabb beviteli szintje a környezeti hatások csökkentése érdekében történő húsfogyasztás csökkentését elősegítő étrendi változtatások lehetséges következménye. Egyértelmű, hogy az emberi táplálkozási szükségleteket és az egészségügyi következményeket is figyelembe kell venni, amikor olyan környezetvédelmi szakpolitikákat támogatunk, amelyek a húsfogyasztás csökkentését javasolják megoldásként a környezet védelme érdekében.

agrotrend.hu / NAK