145 éve született Hankóczy Jenő, a farinométer feltalálója

Hankóczy Jenő 1879. február 24-én a Győr közelében lévő Pusztazselykén született. A tehetséges fiatalt Cserháti Sándor 1904-ben meghívta a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás asszisztensi állására, ahol ebben az időszakban országos felmérés és kutatás kezdődött a búza terméshozamának fokozása érdekében.

A búza- és lisztminőségre vonatkozó kémiai és fizikai jellegű vizsgálatokat elsőként Mosonmagyaróváron Cserháti Sándor és Kosutány Tamás indították el még az 1890-es években. A pályakezdő Hankóczy Cserháti megbízásából 1903-ban kapcsolódott ebbe a munkába, miután kijelölték a Növénytermelési Kísérleti Állomáshoz beérkezett búzaminták beltartalmi értékének laboratóriumi mérésére.

Forrás: mek.oszk.hu

1905-ben sikerült megszerkesztenie az első lisztvizsgálatra alkalmas műszert, a „Farinométer”-t, amely a lisztből kimosott sikér erejének és nyújthatóságának megállapítására volt alkalmas. A műszert a Növénytermelési Kísérleti Állomáshoz beküldött búzaminták beltartalmi vizsgálatánál rendkívül jól tudták használni, megszerkesztőjét a Földművelésügyi Minisztérium kivételesen 1000 korona jutalomban részesítette.

Rövidesen elkészítette a „Farinométer” korszerűbb változatát, majd azt hosszabb kísérletezéssel tovább tökéletesítette. 1912-ben készült el az első Hankóczy-féle vízfelvevő képesség meghatározó műszer, amely a különböző búzafajtákból nyert lisztmintáknál kimutatta, hogy azonos vízmennyiség hozzáadásával milyen keménységű tésztát lehet belőlük előállítani.

1926-ban újabb tésztavizsgáló készüléket szerkesztett, amelynél az 1905-ben általa elkészített sikérminőségvizsgáló műszert fejlesztette tovább. Egy évvel később pedig befejezte az 1912-ben szerkesztett „Farinograph” lisztvizsgáló műszerének tökéletesítését. Hankóczy ezt a tésztavizsgáló készüléket 1928-ban tökéletesítette világhírű műszerré.

A későbbi években Hankóczy a tészta gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére alkalmas műszert is szerkesztett. Ez ugyancsak Brabenderhez került sorozatgyártásra, ahol „Fermetograph” néven került forgalomba.

Farinograph. Forrás: mek.oszk.hu

Hankóczy irányításával a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás 1928-ban kezdte meg működését. Ezzel egyidejűleg az Intézetben hatéves kutatási program keretében országos méretű vizsgálat indult a hazai búzafajták minőségének vizsgálatára és a legjobb búzafajták tervszerű elterjesztésére.

Hankóczy a nemesített búzafajták beltartalmi értékének kiértékelése után nagyszabású búzavetőmag csereakciót javasolt, amit 1931-ben a búzakataszteri vizsgálatnál legjobb eredményt elért Bánkúti 1201, 1205, 1014, valamint a Székács 1055 és az 1242 nemesített búzával szerveztek meg. Így neki is köszönhető, hogy néhány év alatt előtérbe került a minőségi búzatermelés és az 1930-as években a Bánkúti 1201 búzafajta az ország búzatermesztésének már megközelítően a 80%-át tette ki.

Hankóczy nevéhez fűződik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is. A lisztet minőség alapján három csoportba különítette el. Az általa kimunkált osztályozási rendszer gyakorlati használhatóságát bizonyítja, hogy rövidesen valamennyi búzatermesztő ország változtatás nélkül átvette és alkalmazta.

Forrás: Wikimedia

Hankóczy Jenő a búzakérdés elismert tudósa a Gabona- és Lisztkísérleti Állomást 10 év alatt európahírű tudományos bázissá fejlesztette. Közismerten szenvedélyes szakmaszeretetével, örökké kísérletező példamutatásával kiváló szakembergárdát kovácsolt össze, akik az ő nyomdokain továbbhaladva öregbítették a világszerte elismert magyar lisztvizsgálati módszerek hírnevét.

Alig töltötte be a hatvanadik életévét, amikor betegsége legyőzte a világsikert aratott „Farinograph” neves alkotóját, a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás első igazgatóját. 1939. március 2-án hunyt el Budapesten.

A teljes életrajzot itt találják.

agrotrende.hu / mek.oszk.hu