Tavaly már nem az agrárium volt a GDP motorja

A 2014-es rekordév után visszaesést hozott 2015 a mezõgazdaság számára, és az utóbbi két évben már fõleg a feldolgozóipar és a szolgáltatások voltak a GDP-növekedés motorjai  – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mezõgazdaság nemzetgazdasági szerepét bemutató kiadványából. A KSH szerint a mezõgazdaság, erdõgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág éves teljesítményének megítélését segíti, ha a GDP termeléséhez való hozzájárulását nem folyó, hanem összehasonlító áron végezzük. E szerint 2015-ben közel 682 milliárd forint volt az agrárium részesedése 2005. évi átlagáron. Ez az elõzõ évitõl 13, a bázisévitõl 18 százalékkal maradt el. Az idõszak utolsó öt évének átlaga több mint tizedével elmarad az elsõ öt évétõl.

A mezõgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,0 százalékkal járult tavaly. A bruttó hozzáadott értékbõl 3,6 százalékot adott. A 2015-ös elõzetes adatok szerint a csökkenõ kibocsátási volumen a GDP növekedési ütemét 0,4 százalékponttal mérsékelte, a mezõgazdaság bruttó hozzáadott értéke pedig 13 százalékkal csökkent.  A nemzetgazdasági összes beruházásából – éves alapon 29 százalékos visszaesés után – 4,2, a foglalkoztatásban 4,8 százalék volt az agrárium aránya. Ez utóbbi 0,2 százalékos bõvülést jelent 2014-hez képest. A foglalkoztatottak számát vélhetõleg a közfoglalkoztatottak körének bõvülése is megdobta – számos agrárprofilú program indult az utóbbi idõben. Az azonban figyelemre méltó, hogy bár a foglalkoztatottak száma bõvült, egy másik módszertan szerint az éves mezõgazdasági munkaerõ ráfordítás nagysága nem változott 2014-hez képest, éppúgy 464 ezer ember teljes munkaidõs tevékenységének felelt meg tavaly is.

2013-ban a mezõgazdaság, erdõgazdálkodás, halászat ág beruházásai közel 8,0, 2014-ben pedig majdnem 17 százalékkal emelkedtek, folyó áron számított értéke közel 326 milliárd forint volt. 2015-ben az évek óta tartó növekvõ trend megtört, számottevõen csökkent a beruházási teljesítmény, a volumen 29 százalékkal esett vissza, az értéke – folyó áron – közel 235 milliárd forint volt, az ágazat nemzetgazdasági részesedése pedig 2014. évi 5,9-rõl 4,2 százalékra csökkent.

Noha még mindig pozitív az agrárium külkereskedelmi mérlege, tavaly 879 milliárd forintra csökkent az aktívum értéke. Az import 1505 milliárd forintot, az export 2384 milliárd forintot tett ki. Mivel az agrárexportunkból a legnagyobb hányadot a gabonafélék és az ipari növények adják, nem meglepõ a  visszaesés, fõleg ha a terméshozamokat is figyelembe vesszük. Kukoricából harmadával kevesebbet, 6,5 millió tonnát takarítottak be, búzából 5,3 millió tonnát, ami a 2014. évivel közel azonos. A napraforgó mennyisége 3,4 százalékkal csökkent, összesen több mint 1,5 millió tonna termett. Repcébõl 584 ezer tonnát takarítottak be a gazdák, 17 százalékkal kevesebbet, mint elõzõ évben.

A szarvasmarha-állomány bõvülése 2011 óta tart, 2015-ben 2,3 százalékkal több jószágot (821 ezer darabot) tartottak a gazdák, mint 2014-ben. A sertésállomány 3,1 millió, a juhállomány 1,2 millió volt, mindkettõ nagyjából megegyezik a megelõzõ évivel. A baromfiállomány 2015-ben jelentõsen, 4,5 százalékkal emelkedett, 40,3 millió darabot számlált decemberben.

A mezõgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2015-ben 2454 milliárd forint volt az elõzetes adatok szerint, ami közel azonos az elõzõ évivel. A növényi termékek aránya 58, az élõ állatok és állati termékeké 35, a mezõgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7 százalékot tett ki. A mezõgazdasági termelõi árindex nem változott jelentõsen, az egyes termékcsoportokon belül azonban számottevõ ármozgás volt. A növényi termékek ára 6,4 százalékkal emelkedett, az állatok és állati termékeké viszont 8,4-gyel csökkent az elõzõ évhez képest.

A 2014-es adatok szerint a termõföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 15 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. A szántó 16 százalékkal került többe, átlagára 2014-ben közel 885 ezer forint volt.

Az élelmiszeripar a GDP elõállításából 2,0 százalékkal részesedett 2014-ben, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,4 százaléka volt a teljes nemzetgazdaságénak. A 2015-ös vonatkozó adatokat nem közölte a KSH, mindössze annyit jegyez meg a kiadványban, hogy a GDP-hez való hozzájárulás az EU csatlakozás elõtti 2,7-rõl 2008-ra 2,0 százalék alá csökkent, azóta lényegében e körül stagnál. Tavaly az elõzetes adatok szerint az élelmiszeripari beruházások részaránya a teljes nemzetgazdasági beruházásokból  a 2014 évi 2,9 százalékról 2,3-ra estek, a foglalkoztatottak aránya pedig 0,2 százalékkal, 3,3-ra mérséklõdött.  Ez utóbbi gyakorlatilag a 2008-as szintnek felel meg.

agrotrend.hu / Kiss Melinda Katalin