Agrárpiac

Kína letarolja a globális búzapiacot, és az okra is fény derült

Kínai gabonafelvásárlók az utóbbi időben a világpiacokat pásztázzák a hazai készletek feltöltésére. Példa nélküli módon jelentős mennyiségben vásároltak az Egyesült Államokból és Ausztráliából is – írta az InfoStart londoni munkatársa.

Az utóbbi évek során nem tapasztalt mértékben vásárolt Kína amerikai gabonát, úgy, hogy előtte már francia, ausztrál és kanadai forrásokból is feltöltötte készleteit. Ennek hivatalos okai között említik a tavalyi özönvízszerű esőzéseket, amelyek elárasztották a főleg télen termelő tartományok búzamezőit. Az esőzés és az árvíz okozta valódi károk mértéke pontosan nem ismert, de júliusban a kínai hatóságok arról számoltak be, hogy idén rekordmértékkel, 0,9 százalékkal, vagyis 134,53 millió tonnára esett a termés.

Egészen pontosan az küldhette külföldi beszerzőutakra a kínaiakat, hogy az esőzések miatt a termés nagy részét emberi fogyasztásra alkalmatlan takarmánnyá minősítették le, miközben hiánycikk lett a liszt alapanyagául szolgáló, minőségi búza.

Ennek nyomán az ágazatban az a hír járja, hogy Kínának nagy mennyiséget kell vásárolnia a július 1-jén kezdődött 2023-24-es gazdasági évben, hogy kipótolja a hazai termést és feltöltse az állami tartalékokat, amelyek az elmúlt évek magas árai miatt kimerültek. Ez nagyban magyarázná az utóbbi hónapok „mohó” kínai beszerzéseit – jegyzi meg a graincentral.com című ágazati portál.

Rekordmennyiség Amerikából

Geopolitikai feszültség az Egyesült Államokkal ide vagy oda, Kína lecsapott az Amerikából származó, úgynevezett piros lágyszemű őszi búzára (SRW). A múlt héten lezajlott vásárlási körrel az elmúlt három hét ismert amerikai búzavásárlásai mintegy 680 ezer tonnára emelkedtek. Az október elején bejelentett 220 ezer tonnás első vétel volt Kína legnagyobb egyszeri amerikai búzavásárlása több mint két éve, és az első olyan amerikai búzaügylet, amely tavaly november óta meghaladta a 100 ezer tonnát.

Kína amerikai ügyletét az elmúlt három hónapban jelentős francia, ausztrál és kanadai búzavásárlások előzték meg, amelyek egybeestek a búza világpiaci árának fokozatos csökkenésével, amely a múlt hónap végén hároméves mélypontra esett.

Peking a jelentések szerint szeptember eleje óta legalább 2,5 millió tonna búzát vásárolt a novembertől februárig tartó időszakban történő szállítással. Ebből a szakportál szerint 1,8 millió tonna a francia búza, de lehet, hogy a valódi szám még magasabb.

Veszik, viszik az ausztrál búzát is

A „nyugati” vételek sorában Pekingnek az elmúlt néhány hónapban sikerült továbbá annyi régi és új termésű ausztrál búzát felvásárolnia, amennyit csak tudott. Az El Niño időjárási jelenség okozta aszály és áremelkedés ellenére Kína a múlt héten ismét aktív volt az ausztrál piacon, és széles körben úgy vélik, hogy az új termésű ausztrál búzavásárlásai már most meghaladják a kétmillió, és könnyen elérhetik a 2,5 millió tonnát is. Ha ehhez hozzáadjuk a júliusban és augusztusban szállított egymillió tonna régi termést, akkor a 2023-24-es időszak eladásai nagyon gyorsan megközelítik a négymillió tonnát.

Túllépik a behozatali kvótát

Kína kvótarendszert alkalmaz az olyan alapvető élelmiszerek, mint a búza behozatalának kezelésére, és biztosnak tűnik, hogy 2023-24-ben túllépi az éves keretet. A búzakontingens évente 9,636 millió tonna importot tesz lehetővé 1 százalékos vámtétellel és e vásárlások mintegy 90 százalékát a kormányzati vállalatok kapják – írja a graincentral.com.

Az e felső határértéket meghaladó import esetében a vám 65 százalékra emelkedik, ami olyan pénzügyi akadályt jelent, amely általában kiszorítja a magánvásárlókat, így az állami tulajdonú óriáscégek vihetik az árut.

Az amerikai hatóságok szerint a 2022-23-as gazdasági évben Kína volt a világ legnagyobb búzaimportőre, 13,28 millió tonnát rakodtak ki az ország számos tengerparti és folyami kikötőjében. Ez az egy évvel korábbi 9,57 millióról emelkedett, Ausztrália 7,66 milliót szállított, ami az összmennyiség 57,7 százaléka. Törökország volt a második legnagyobb importőr 12,5 millió tonnával, amelyet az Európai Unió követett 12,09 millió tonnával, majd Egyiptom, a korábbi listavezető 11,22 millió tonnával leszorult a dobogóról.

Az orosz (és ukrán) vonal

Közben a Nyugattal szembeforduló Kína és Oroszország a világ élelmiszer-kereskedelme történetének legnagyobb, 25,8 milliárd dolláros gabonaszállítási ügyletét kötötte meg az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés keretében – erről egy orosz forrás beszélt a közelmúltbeli, pekingi csúcson.

A szankcionáló Nyugat felől a világ más részei felé forduló oroszok 70 millió tonna gabonát, zöldséget és olajmagot próbálnak eladni Kínának. Az érdekek találkoznak, mivel Peking stratégiai prioritássá tette az élelmiszer-biztonságot és 12 év alatt kapja meg a szállítmányokat – az után, hogy várhatóan november végén vagy december elején aláírják az erről szóló egyezményt.

Augusztusban pedig az is elhangozott, hogy „Kína mentheti meg az ukrán gabonaszállítási alkut” – mivel Peking az ukrán búza legnagyobb vásárlója. A 2022 júliusáig az ENSZ- és török közvetítéssel tető alá hozott fekete-tengeri gabonaegyezmény keretében nyolcmillió tonna ukrán mezőgazdasági termék landolt kínai kikötőkben.

A Kijevet támogató nyugati szövetség ezért megpróbálta arra ösztökélni Kínát, hogy az alku megmentésével biztosítsa saját ellátását és alacsonyabban tartsa az élelmiszer-inflációt, ami szintén az érdeke.

Az után, hogy a saját mezőgazdasági termékei nagyobb piaci hozzáférését követelő Oroszország felmondta az egyezményt, Kína sürgette is, hogy „azonnal újítsák fel az ukrán mezőgazdasági áruk és az orosz műtrágyatermékek exportját”.

Az ukránok új útvonala

Azóta azonban nagy a csend, és úgy tűnik, nem váltak be azok a nyugati remények, hogy Peking bírja majd rá Moszkvát a tengeri humanitárius korridorok felújítására.

Közben Ukrajna új útvonalat talált, amely Odesszából a román felségvizeken át, Törökország európai partjai mentén halad, az afrikai és ázsiai piacokat megcélozva.

Ennek nyomán a héten közölte az ukrán államvasutak illetékese, hogy több, mint 50 százalékkal, ugrottak meg az odesszai kikötőkben a gabonaszállítások.

agrotrend.hu / Infostart-InfoRádió, Szvetnik Endre (London)

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés