Gazdasági válságra lehet számítani a 2020-as évek elején

Viszont 2021-ig biztosan az EU átlaga fölött marad a magyar GDP-bővülési ütem.

A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió (EU) 2,5%-os átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön Sopronban.

A jósolt válság hatása azonban nem lesz annyira "durva" – fotó: 24.hu

Kovács Árpád a 33. alkalommal megrendezett, 2 napos Soproni vámszakmai napok és üzletember találkozó első napján arra is kitért, hogy a gyorsabb növekedés nemcsak Magyarországra, hanem a visegrádi országok mindegyikére jellemző marad.

– A "túlteljesítők" között Magyarország inkább az alsó mezőnyben helyezkedik el

– tette hozzá.

– A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó.

A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják

– fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése egyre inkább fékező hatást fog gyakorolni a következő időszakban erre a területre.

Beszélt arról is, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az uniós támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét. A pénzforgalmi egyenlegről azt mondta, hogy az év első 6 hónapjában az adóbevételek 48, a kiadások pedig 50%-ot értek el. Az év végére vonatkozóan konkrét számokat nem említve annyit mondott, hogy biztatók a kilátások.

Elmondása szerint 2020-2022-től gazdasági válságra kell készülni,

amelynek a hatásai azonban nem lesznek annyira "durvák", mint a 2008-asé. Több felkészülési lehetőség is van, hogy stabil maradjon az államháztartás és csökkenjen az adósságállomány.

agrotrend.hu / MTI