Bóly, a potenciális „mini-Kánaán”

– Az Emmausz-járáson találkoztam a helyi üzemben készülő sajttal, ahol a nyitott pincékben kínálták az önkormányzat támogatásával, promóciós céllal a termékeket. Több mint 1 éve működik a bólyi mintaüzem, ahol részben tej-, részben zöldség- és gyümölcsfeldolgozás folyik. Bevált-e a terv, megtalálta-e a helyét a piacon a termékkínálat?

– Kezdetben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló Bólyi Településfenntartó Nonprofit Kft. kezdte el a bólyi sajtgyártás felélesztését egy szederkényi sajtkészítő, Pesti Szonja szakmai irányítása mellett. Sikerült egy színes termékskálát kialakítani, mely érlelt, füstölt és friss fűszeres (gomolya) sajtokat, vajat és ordát tartalmazott. Ekkor a szomszédos borjádi tehenészet jelezte az önkormányzat felé, hogy saját márkás tejtermékek gyártásával is kíván foglalkozni a tej értékesítése mellett. Mivel a település nem rendelkezik saját tehenészettel, kézenfekvő megoldásnak tűnt az üzemet egy olyan vállalkozás számára bérbe adni, akinek elegendő tej áll rendelkezésére. A TS-Tej Kft. azóta bővítette a forgalmazott termékek körét kakaóval, tejföllel, túróval. A környék kisboltjaiban kisebb kereskedelmi láncok pultjain már jelen vannak termékeikkel.

– Mintegy 108 millió forintból hozták létre az üzemet, ahogy megfogalmazták, a helyiek szolgálatára.

– A teljes projekt mérete meghaladta a 160 millió forintot, melyből 123 millió forint volt az üzem kialakítása. Az üzem két részből, egy sajtfeldolgozóból és egy zöldség-, gyümölcsfeldolgozóból áll, külön öltözővel és vizesblokkal, a hatósági követelményeknek megfelelően. Emellett kialakítottunk egy helyi termékboltot is, valamint három geotermikus energiával fűtött fóliasátrat építtettünk, majd adtunk bérbe egy helyi kertész vállalkozónak.

– Mintaüzem ez, a térség lakosságának és termelőinek segítésére. Hogy válik be a funkció? Mi volt a térségi összefogás mögötti motiváció?

– A zöldség-gyümölcsfeldolgozó üzem új lehetőségeket kínál a térség lakosságnak. Lehetőségük van a saját gyümölcseikből hozzáadott cukor- és tartósítószermentes gyümölcslevet készíteniük. Emellett az üzem több kistermelővel, környékbeli önkormányzattal kötött megállapodást különböző zöldségek felvásárlására. A felvásárolt zöldséget – a megfelelő előkészítést követően – szárítjuk, majd a helyi fűszerkeverő üzemnek értékesítjük. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján lassan jól látható, hogy mely termékek feldolgozását tudjuk rentábilisan, kisüzemi technológiával végezni.

– Milyen az érdeklődés a helyiek részéről akár termesztés, akár fogyasztás tekintetében?

– Az üzem mérete jelentősen bekorlátolja a feldolgozható napi mennyiséget, és mivel a lakossági igény folyamatosan nő, fejlesztenünk kell: tavaly önerőből az önkormányzat egy szalagprést vásárolt, melynek köszönhetően napi 4-500 kg-ról 1500-2000 kg alma/körte préselésére tudtuk növelni a termelésünket. A probléma a szezonalitásból adódó termelési ingadozás. Új termékek (pl. homoktövislé, céklalé) bérgyártásával törekszünk a szezonon kívüli holt időszak áthidalására.

– Terv volt a zöldségtermesztés felfuttatása, ezáltal munkahelyteremtés. Látszik-e elmozdulás?

– Sajnos a dehidratált zöldségek világpiaci ára viszonylag alacsony, így kisüzemünk még megújuló energiaforrások (geotermikus energia) felhasználása mellett is nehezen tud versenybe szállni a nagy gyártókkal. A helyi fűszerkeverő üzemmel együttműködve dolgozunk egy olyan termékskála kialakításán, mely mindkét félnek jövedelmező. A tavaszt újhagyma, spenót szárításával kezdtük, de bízunk benne, hogy a váratlan fagyos időjárás nem viselte meg a szamócát.

– Az üzleti, működési koncepciót milyen elvek határozzák meg?

– Az önkormányzat településfejlesztési stratégiája, hogy a vállalkozói igénynek megfelelően alakít ki bérelhető csarnokot (jelenleg kilenc ilyen található a Bólyi Ipari Parkban), ennek megfelelően készültek el a fóliasátrak is, a sajtüzemnél is ezt a metodikát követjük. A zöldség-gyümölcs üzemet az önkormányzat üzemelteti, hiszen a közmunkaprogramon keresztül könnyen jut munkaerőhöz. Az üzem elsősorban bérgyártásra alapozza működését. Több helyi kisvállalkozóval kötött szerződést a termékek bérgyártására, alapanyag-felvásárlásra.

– Milyen a térség mezőgazdasági aktivitása aktuálisan?

– Szántóföldi gabonatermesztés folyik a térségben magas termelékenységgel, de erős piaci és természeti kockázattal, itt a mezőgazdaság alacsony foglalkoztató-képességgel bír. A zártkerti kis parcellákon a gabonatermesztés nem jövedelmező, a kertészeti termelés nem jelentős, a gyógy- és fűszernövények termesztése jelentéktelen. Az üzemmel a cél többek között az volt, hogy a zártkerteket hasznosítsuk kertészeti célra, integrátori rendszert építsünk ki a kistermelők, őstermelők, gazdálkodók számára, a mezőgazdasági alapanyagokat magas minőségben dolgozzuk fel, és használjuk Bóly természeti kincsét, a 83°C-os geotermikus energiát.

– És az állattartás?

– A szarvasmarhatartás a környéken leginkább nagyüzemi keretek között valósul meg. A kistermelők megoldják maguk a tej értékesítést házi kiszállítással, a nagyüzemek pedig a nagy gyártókkal szerződnek, közel önköltségi áron. Nem mondható, hogy a baranyai tejágazat a fénykorát élné, az életképes gazdaságok száma csökken. A tejüzemet bérlő vállalkozás rendelkezik megfelelő földterülettel, ezáltal kevésbé kiszolgáltatott, de látva a tendenciát, több lábon kíván állni, ezért kezdte meg saját termékskála kialakítását.

– A térség mezőgazdasági aktivitásának alappillére a szőlőtermesztés, illetve a borászat. Hozzájuk kapcsolódnak-e?

– A térségben a szőlőtermesztés mindig is meghatározó volt. Szerencsére a borászok számára is tud szolgáltatást nyújtatni az üzem. A kezdetektől híres környékbeli villányi pincéknek készítünk pasztörizálással tartósított szőlőlevet, de emellett a kis borászoknak, lakosoknak egyaránt készítünk hőkezelt mustot. A szüreti szezonban heti átlagosan 1000 liter mustot hőkezelünk, csomagolunk 3-5 literes kiszerelésben a folyamatos alma-/körtepréselés mellett.

– Milyen termékek készülnek? Mik a kimenetek?

– Az üzemben sokféle növényt sikerült már feldolgoznunk, és folyamatosan keressük a réspiacokat. A zöldségek tekintetében az újhagyma, spenót, hagyma, kápia paprika, chili, cékla a meghatározó. A gyümölcsszezon a szamócával, meggyel indul aztán barack, alma, körte, de emellett feldolgozunk olyan gyümölcskülönlegességeket is, mint a fekete törpeberkenye (aronia), homoktövis, vagy éppen búzafű. Főbb termékek a szárított termékek, a vákuumszárítóval, geotermikus energia igénybevétele mellett szárított zöldségek, illetve a gyümölcslevek, melyek 100%os levek, nektárok 3-5 literes bag in box kiszerelésben vagy akár 0,2-1 literes üveges kiszerelésben is.

agrotrend.hu / GG.