Agrárpénzek

Nem látják a termesztés megtérülését a gazdák

Hektáronként akár 150-200 ezer forintot is veszthetnek a gabonaféléken a homokhátsági termesztők. A kereskedők jelenlegi közvetlen vételi ajánlata meg sem közelíti a nemzetközi árakat – írták a Bács-Kiskun vármegyei portálon.

Október második felében általában 65-66 ezer forintot kínálnak az új búzáért a gazdáknak a felvásárlók. A kukoricáért 55-60 ezer, a napraforgóért pedig 140 ezer forint körül számítanak. Óriási az eltérés a világpiaci árak és az említettek között.

Fotó: BAON/Miklay Jenő

− A hazai felvásárlási árak rendszerint a tőzsdei forgalom környékén alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy például a búzának a 250 euro körüli tőzsdei árát alapul véve, a jelenlegi helyi felvásárlási áraknak legalább 90-100 ezer forintnak kellene lenniük. Ezzel az arányosítással a kukorica felvásárlási ára 85-90 ezer forintért, a 130-140 ezerért eladható napraforgó magnak az ára pedig 170 ezer forint táján lenne reális. A felvásárlók főleg a magas hazai gabonakészletekkel indokolják a nyomott piacot. Nekünk, gazdálkodóknak az a véleményünk, hogy a felvásárlók összefogtak idehaza a magas profitjuk védelmében. Amennyiben továbbra sem változik a termesztők számára kedvezőbbre a gabonapiac, akkor súlyos veszteségekkel kell számolnunk − jellemezte a terményforgalmat Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

A Homokhátság szántóin meglehetősen nagy szórással alakultak a gabonafélék hozamai.

Főleg attól függően hol, mennyi csapadékot kaptak a kultúrák a vegetáció idején. Helyenként a kukorica termése alig érte el az 5 tonnát hektáronként, a gyorsan száradó homoktalajokon pedig jó esetben másfél tonna szem jött össze. Könnyen kiszámolható: az egyébként is csaknem féltermésnek mondható 5 tonna körüli hozamok esetén a veszteség a jelenlegi felvásárlási árakhoz viszonyított, hektáronként nagyjából 400 ezer forint költség mellett, 150 ezer forintot veszt a kukoricán a gazda.

− Aggódva tekintünk a jövőbe, hiszen ha tartósan nyomott árak maradnak a piacon a szántóföldi növénytermesztők sorsa forog kockán.

Ilyen körülmények között a gazdaságok felélik tartalékaikat, három évet talán átvészel a legtöbb gazdaság, a gyengébbek annyit sem. Jelenleg ott tartunk, hogy az uniós és hazai források nem kompenzálják a veszteségeket. Csökkentek a fennmaradást biztosító alaptámogatások. A központi forrásokból származó bevételek eddigi szintjét esetleg csak úgy tudják megtartani a termesztők, ha a gazdálkodásban felvállalnak minden kiegészítő feladatot, amelyekhez többlet juttatást lehet szerezni − fogalmazott Pesti Gábor.

A gazdakör alelnöke szerint, a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének csökkenése miatt elképzelhető az is, hogy egy-egy kötelezettségeket nehezen tudnak teljesíteni a gazdák. Például ilyen lehet a 10 hektárnál nagyobb földterületek néhány százalékának zöld ugarosítása. Ezt a szabályt ideiglenesen felfüggesztette az agrártárca a hazai gabonaellátás biztonsága érdekében. Uniós döntés szerint ismét zöld ugart kell hagyni.

− Helyenként több százezer forintba kerülhet a különböző magvak beszerzése. Hasznosítható lucerna esetén talán megéri, de más értéktelen füvek vetésére vélhetően nem áldoznak az amúgy is kevés forgótőkével bíró gazdaságok. Nem lehetetlen, hogy sokan vetetlenül hagyják a zöld ugarnak szánt területeket, azzal pedig a gyomos parcellák területe fog nőni − vélelmezte Pesti Gábor.

agrotrend.hu / BAON, Miklay Jenő