Mikor adjam el a termést?

Ön miért nem öntöz?

Az egyre összetettebb gazdálkodási környezet okozta kihívások között egyensúlyozva nagyon fontos, hogy legyenek útjelzőink. Nyilván mindenki fenntartható gazdálkodásra törekszik, és ennek érdekében folyamatosan alkalmazkodik az időjárási, szabályozási, piaci, támogatási feltételekhez. Személyes meggyőződésem, hogy a víz már ma is a legfontosabb piacbefolyásoló tényező, és az előttünk álló években hatása nyomasztóan naggyá fog válni. Ha a napi aktualitásokat nézzük: miközben az aratáshoz közeledve egyre inkább csökkennek az árak a világ minden részén, a hőséggel és az aszállyal kapcsolatos aggodalmak máris mérséklik a korrekciót. Saját bőrünkön, tábláinkon is megtapasztaljuk, hogy a víz tudja a legnagyobb gondokat okozni. Legyen az kevés, sok, jég, vagy rossz eloszlású. Ezért, aki hosszú távon tervez, a vízre építi stratégiáját. A téma jelentősége akkora, hogy máris népvándorlások és fegyveres konfliktusok forrása. A Kárpát-medence ebből a szempontból nagyon jó helyzetben van, ezért hajlamosak vagyunk átsiklani a probléma, illetve a lehetőség felett. Álmodozzunk! Ha sikerülne többszörösére emelni a rendelkezésre álló támogatásokat felhasználva az öntözött területek méretét, akkor nem csak rövidtávon javítható a termés biztonsága, minősége, mennyisége, hanem tartós versenyelőnybe kerülnénk, a témát később kezelő versenytársakkal szemben. Ne legyenek illúzióink, néhány éven belül minden ég alatt termő növényt öntöznünk kell.

A vizes gondolatsort Miniszter Úr szavaival zárom: „Jelenleg mintegy 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 300-400 ezer hektárt is öntöznének. Az öntözési közösségek száma folyamatosan bővül, 64 elismert öntözési közösség működik, 5 közösség elismerése pedig folyamatban van.”

Nagy termés, kérdéses minőség

A gabonapiaci helyzet elemzéséhez is a víz mos át minket. A fekete-tenger déli részén ugyanis komoly minőségi romláshoz vezetett a sok csapadék, amihez még hűvös idő is párosult. Így Ukrajna és Oroszország is gyengébb minőségű, bár továbbra is kiemelkedő mennyiségű gabonatermésre számít. A kontinens összképe azonban továbbra is kedvező. Minden őszi vetésű termény hozama magasabb a tavalyinál. Szóval irány lefelé. Az ármozgásokat az aratási eredmények és az időjárással kapcsolatos hírek mozgatják. Ez nyilván a legtöbb piaci szereplőnél várakozást vált ki.

• Amire bizton számíthatunk, az Kína vételi kedve. Gazdasága – benne az agrárium is – nagyobb sebességre kapcsolt, szüksége van az importra. (Zárójelben jegyzem meg, hogy az IMF előrejelzése szerint Kína gazdaság két éven belül nagyobb lesz az amerikainál. Az ezzel kapcsolatos világgazdasági változások még nehezen beláthatóak.)

Forrás: IMF

• 2020/21-ben a világ gabonatermelés új rekordot ér el. Az IGC múlt heti riportja szerint azonban a felhasználás is történelmi csúcsot dönt ebben a gazdasági évben, így a készletek tovább zsugorodnak, miközben a világpiaci forgalom növekszik. A fő ludas ebben is Kína.

• Ami a 2021/22-es előrejelzést illeti: újabb termelési és fogyasztási csúcs, de csaknem egyensúlyban, így nem csökkennek tovább a készletek.

• Miközben az összes gabona együttes készlet/felhasználása aránya nyolc éves mélypontra esik 2020/21-ben (26%), addig a búzáé tartja magas szintjét (36%).

• Az Európai Unió saját adatai a 2020/21-es évben 10 százalékkal kisebb lágybúzaterméssel számolnak, mint az előző évben, miközben a 2021/22-es várakozásai ehhez képest hét százalékos emelkedést mutatnak, gyakorlatilag ugyanazon a 21 millió hektáros területen.

Erste előrejelzések

• Ahogy a világ, úgy mi is változunk. Ez az egyik jelmondatunk, amit mindenkinek figyelmébe ajánlok. Nincs idő elégedett pöfékelésre.

• A gabonapiaci árkorrekciók nem fognak rövidtávon véget érni. Ez magyarul további árcsökkenést jelent. Viszont arra számítunk, hogy a minőség nagyobb éket ver a takarmány és étkezési tételek közé, árkülönbség formájában. A malmoknak a nagy termés ellenére is gondjuk lesz a megfelelő minőségű őrlési alapanyag beszerzésével.

• Fentiekből következően ezen árcsökkenések nem lesznek továbbra sem nagymérvűek. Sőt az idő előrehaladtával még inkább ellaposodnak.

• Itthon mi ötmillió tonnás búzatermésre számítunk, 5,7 tonnás hektáronkénti hozamokkal.

• Üzenet a termelőnek: eladni. Ha arra keresünk indokot, hogy miért tároljuk le a búzát hosszabb időre, akkor a jó minőségű tételek felértékelődésére és az export célú keresletre lehet gondolni.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ