Meddig tudja tartani magát a búzaár?

Tegnap már Chicagóban és Párizsban is lefordult a csúcsról a búzaár, de ez még nem tűnik trendfordulónak. A 22-i esésnél fontosabb az, hogy az egy korábbi szintnél több mint 10 százalékkal magasabban van az ár. Nyilván rossz hírként értékelik azt, hogy az amerikai-kínai megállapodás – a korábban pozitívan árazott be a piac – nem realizálódik megrendelésekben. Ez hangulati elem. Elég szomorú, hogy ilyenek vannak hatással a magyar termények árának alakulására is, de ehhez talán már hozzászoktunk.

fotó: pixabay.com

Két dolgot kell tenni a tőzsdei árfüggés ellensúlyozására. Egyrészt, képben kell lenni a mozgatókat illetően (olvasni kell ezt a rovatot!), másrészt, folyamatosan javítani a hatékonyságot, minőséget, egységes,fajtaazonos kínálati mennyiséget. Most, amikor termeltetési szerződési szezon van, a piac jelenlegi és várható mozgásainak ismerete pénzt jelenthet. Sokan még a fuzáriumos tételekkel küzdenek a raktárakban, miközben a tavaszi vetésekre készülnek.

De mit is kéne vetni? Az olajos magok idei kilátásai kedvezőek, legalábbis a piacon. A termelési feltételek nehezülése állandósulni látszik. Minden egy irányba mutat. Ismereteink, szemléletünk, kapcsolati tőkénk erősítése, javítása felértékelődik. De mielőtt üzenetünk túl komplexszé válna, lássuk, milyen tényezőknek köszönhetjük azt, hogy a magas, emelkedő globális búzakészletek ellenére eleddig felfelé mentek az árak.

A nemzetközi tőzsdei jegyzések a búza és a kukorica vonatkozásában sem mutatnak jelentős változásokat. Viszont kissé ellentmondanak a készletek változási irányaival. Miközben a búzánál inkább a jelenlegi – véleményem szerint magasnak számító – szint körüli kisebb ingadozás mutatkozik majd az előttünk álló hónapokban, addig a kukoricánál folytatódó lecsorgást várok az első félévben. Az utóbbi két-három hónap alacsony forgalma mindenképpen szerepet játszik abban, hogy a búzaárak ilyen szintre tudnak nőni. Támaszt jelenthet, hogy az orosz kínálat szűkül, és az ára is emelkedik.

Bár a legfrissebb, decemberi előrejelzések szerint mind a termelés, mind a felhasználás oldalán némileg kisebb adatokkal találkozunk a globális 2019/20-as búzamérlegben, mint egy hónappal korábban, a termés továbbra is magasabb a felhasználásnál, így a készletszint emelkedésére kell számítani. Ráadásul, a mérleg minden sora magasabb az előző gazdasági évben mérteknél.

A készletnövekedésre a nagyobb kínai termés van a legnagyobb hatással.

Mint a világ legnagyobb búzatermelője és globális készletek felének birtokosa, Kína fontos igazodási pont a búzapiacon. Az importőrök listáján az első helyről ugyan már a tizedikre csúszott vissza. Érdekesség, hogy az USA, ami 5-6 éve még a kínai import 60 százalékát adta, most alig egy százalékot képvisel. Nyilvánvalóan a kereskedelmi háború okán.

Az évek óta tartó aszály miatt Ausztrália is kisodródott a kínai búzapiacról. Helyüket elsősorban Kanada, továbbá Kazahsztán tudta elfoglalni.

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború (érdekes, hogy nem kapott egy frappáns betűszót!) fontos hangulati és piacbefolyásoló elem a globális élelmiszerpiacokon. A megállapodás emlegetése már önmagában is megnyugtatóan hatott a piacokra, feljebb lökte az árakat, amelyek aztán az ünnepek alatt fenn is tudtak maradni.

Abban biztosak lehetünk, hogy azok az új csatornák, amelyek Kína ellátásába az elmúlt több mint egy évben bekapcsolódtak, nem fognak bezáródni. Az amerikaiaknak a korábbinál erősebb versenyt kell a kínai vevőkért kezdeniük, ami élénkíti a gabonafélék világpiacát is.

Tavaly Oroszország jelentősen növelte exportját. Ebben benne voltak azok az aggodalmak, amelyek az export korlátozására számoltak, hiszen a kormányzat gyakran hangoztatja, hogy a belső ellátás számukra a legfontosabb, ezért a jogszabályi kereteket úgy alakították ki, hogy hatékonyan gátat vethessenek a kivitelnek, ha azt veszélyeztetné.

Jelenleg egyik oldalról még mindig az orosz kínálat, másikról a francia vasutasok elhúzódó sztrájkja miatt kialakult szállítási nehézségek befolyásolják a piaci várakozásokat. Az év eleji nemzetközi tenderekben ezek zavart okoznak, amit a dél-amerikaiak sem tudnak kihasználni, az ottani magasabb árak miatt.

Az oroszok nem csak hatalmas egységes tételeikkel, hanem immár javuló minőségükkel, növekvő hozamaikkal is növelik versenyképességüket. Érdemes megemlíteni, hogy az oroszok felvetették egy globális gabonapiaci együttműködés lehetőségét, egyfajta „gabona OPEC” létrehozását. A piac stabilizálását, elsősorban az árak ingadozásának mérséklését célzó kezdeményezésre a többi nagy piaci szereplő még nem reagált. Megvalósulása optimális esetben és hosszú évekbe telhet.

A másik fontos világpiaci tényező az ausztrál aszály, és immár tűzvész, ami csökkenti exportpotenciálját. Ezt – úgy tűnik – Kanada és az USA tudja leginkább kihasználni, de Argentína és Oroszország is előre tudott lépni. Bár hozzá kell tenni, hogy az argentinok emelték az exportvámokat a gabonaféléknél is, így ez is az áremelő tényező sorát erősíti.

A búzapiacon tehát globálisan túlkínálat van, az árak azonban mintha nem ezt mutatnák. A korrekció a küszöbön van, de nem fog gyorsan érkezni. Ezt támasztja alá a kukorica tőzsdei és itthoni árának immár igen tartós oldalazó mozgása is. Ahogy ébredeznek majd a belföldi vevők, úgy csúszhat lefelé a búzaár tavasszal.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy az európai búzatermés mind mennyiségben, mind minőségben jobb az tavaly az előzőnél.Az EU-ban – 2019 előzetes adatai szerint – 4,3 százalékkal több gabonát takarítottak be, mint az ötéves átlag.

Az előző évinél ez 11 százalékkal magasabb. A durum és a triticale kivételével minden gabonaféle termelése emelkedett tavaly. A növekedéshez a 2,4 százalékos területbővülés is hozzájárult. Számunkra nagyon fontos információ, hogy az EU szintjén az étkezési búza aránya jelentősen emelkedett.

Minőségi problémákat leginkább a sörárpa és a durum mutat. Az EU gabona zárókészletei emelkedtek.

forrás: USDA

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ