Kell-e félnünk az ukrán mezőgazdaságtól? II.

Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó termelője, 6-7. kukorica és búzatermelője, de top 10-es a szója, repce, árpa, cukorrépa termelésében is. Az agrárexport harmada gabona, negyede növényi olaj, 12-15 százaléka olajosmag.

fotó: pxhere.com

Az okok prózaiak: az olajosmagokkal elérhető jövedelem rendre a legmagasabb a szántóföldi növények közül. Innen is kiemelkedik a napraforgó, amely viszi a pálmát mind a területét, mind jövedelemtermelő képességét illetően. Az alábbi táblában jól látszik, hogy míg a gabonafélék és a hüvelyesek területe stabil, addig az olajosoké az elmúlt években lendületesen növekedett. Napjainkban lassul a terület-bővülés, de a 8-9 millió hektár azért magáért beszél.

A napraforgó sikerét nem csak a kiépült feldolgozó kapacitások és nemzetközi piaci lehetőségek támasztják alá, hanem az is, hogy ezt a növényt használják a rosszul telelő növények (főként az ott is érzékeny repce) helyén. S hogy mikor ütköznek vetésforgó-korlátba? Egyelőre nem. Sőt, úgy tűnik, hogy a vetésforgó többi elemét kissé alá is rendelik a napraforgó igényeinek.

A második a népszerűségi rangsorban a szója. Mivel igen jól értékesíthető mind a feldolgozók, mind az export irányában, az ukrajnai gazdálkodók szeretik ezt a növényt. Törést az a 2018-as jogszabályváltozás okozott ebben, amely az áfa-visszaigénylés korlátozását célozza meg. Bár a nagy felháborodás miatt a korlátozás bevezetését elhalasztották, a termelési kedvben már érezhető a csökkenés. Ez a területnövekedés megállásában érhető leginkább tetten.

Forrás: Ukrán Statisztikai Hivatal *a jövedelmezőség alatt itt a változó költségek és az árbevétel arányát értik

Mitől ilyen jó Ukrajnában az olajos magok jövedelmezősége? Leginkább azért, mert a magexportőrök és az olajgyárak folyamatosan versenyben állnak a készletek megszerzése terén. Ez nyilván a világpiaci értékesítési lehetőségek tartós emelkedésével függ össze. Az olajnövények iránti nemzetközi igény mind az élelmezési, mind az üzemanyag, mind a takarmányigény oldalán gyorsabban emelkedik, mint a termelés.

Ukrajnában mintegy 19 millió tonnásra becsülik az olajosmag feldolgozó kapacitást. Ebből a top10 mintegy 11 millió tonnát tud. Az összes kapacitásból közel 5 millió tonna a szója és 3 millió tonna a repce feldolgozó.

A modern üzemek nyilván több magfélét is fel tudnak dolgozni, ami kellő rugalmasságot biztosít számukra a jövedelmezőség fenntartására. A bizonytalanság oka, hogy az országban sok kisebb üzem van, amely csak akkor indul el, ha jó üzleti lehetőségre bukkan. Ráadásul, az ország fogyó népességével összefüggésben a hazai étolajfogyasztás lassan ugyan, de tartósan csökken.

Az ukrajnai napraforgó termelés a világ 27-29 százaléka. Mögötte szorosan zárkózik Oroszország. A mintegy 15 millió tonnás termésből csak kevés, 100 ezer tonna kerül kaszattermés formájában exportra.

Főként (80%-ban) az EU tagállamaiban, valamint a Közel-Keleten (12-13%). Nem így a napraforgóolajból, amelynek 90 százalékát külföldön értékesítik. Ezt egyre növekvő, immár közel 50 százalékos arányban Dél-Ázsiában adják el. Az EU-ban mintegy negyede kerül kivitelre. A napraforgódara 80 százalékát exportálják, főként az EU-ba.

Forrás: USDA

A szója területe ugyan lefordult a kétmillió hektáros szintről, de az exportorientáltság e növénynél is meghatározó. Bár a magnak már kevesebb, mint felét exportálják, az olajat teljes egészében, a darát 70-80 százalékban külföldön értékesítik. A magexport fele a Közel-Keleten, harmada, egyre növekvő trendben az EU-ban talál gazdára. Az olajnál e két desztináció aránya fordított, az EU a legnagyobb piac. A szójadara exportban az Eurázsiai Gazdasági Térség is jelentős a két említett mellett.

Forrás: USDA

A repcét gyakran viselik meg az ukrajnai telek. Ennek ellenére nő a termelési kedv. Repcét csaknem kizárólag exportra termelnek. A mag 90-95 százaléka, az olaj és a dara 100 százalékban exportra kerül.

Forrás: USDA

A képhez hozzátartozik, hogy Ukrajna évente 220-230 ezer tonna pálmaolajat importál, élelmezési célú felhasználásra.

Mivel az olajosmagok Magyarországon is a jövedelmezőségi rangsor elején vannak, számunkra az ukrajnai olajosmag szektor jövője nagyon fontos. Tisztában kell lenni azzal, hogy a legnagyobb felvásárlók és feldolgozók ugyanazok ott is. Ennél fogva regionális a gondolkodás.

Mi is exportorientáltak vagyunk, bár jóval kevésbé, mint Ukrajna. Az, hogy exportjukban kiemelt helye van az EU-nak, egészséges félelemérzetet kell, hogy keltsen bennünk. Amíg kívül vannak a körön (az EU-n), addig ez távolinak tűnik, de amint közelebb kerülnek a közösséghez közvetlen, versenyképességi problémáink lehetnek. Mennyiségben nyilván nem tudunk velük versenyre kelni. Marad a minőség, a hatékonyság és a szolgáltatási színvonal.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ