Állattenyésztés
Jelentős növekedés a sertésállományban és a vágóhídi feldolgozásban
Az első három negyedévben közel kétszázharmincezerrel több sertést vágtak le a magyarországi vágóhidakon, mint egy évvel korábban. A statisztikák szerint az ólakban is több a disznó, és nőtt az anyakocák száma is.
Szarvasmarhából és juhból kevesebbet, sertésből és baromfiból többet vágtak a magyarországi vágóhidakon az idei első kilenc hónapban, mint tavaly ugyanebben az időszakban – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az élőállatok külkereskedelmében a sertésnél volt a leglátványosabb változás: az import stagnálása mellett a kivitel közel negyedével emelkedett. Míg a disznó vágása nőtt, szarvasmarhából 61,5 ezer darabot vágtak le 2024 első három negyedévében, 7,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 31 ezer, hasított súlya 16 ezer tonna volt, ami élősúlyban 8,3, hasított súlyban pedig 7,7 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 8,2 százalékkal, az üszőké 18,7 százalékkal csökkent, míg a bikáké kismértékben emelkedett.

Forrás: pixabay.com
A magyar élőszarvasmarha-export közel 44 ezer, míg az import valamivel több mint 16 ezer tonna volt az első nyolc hónapjában, ami a kivitelben 1,4, a behozatalban pedig 11 százalékos növekedést jelent. A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 863,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén. Az állomány 2023 júniusa óta 11 ezer darabbal csökkent, 2023 decembere óta kissé (1,6 százalékkal) bővült. A tehénlétszám
- 406,6 ezer volt idén június 1-jén,
- 16,7 ezer darabbal,
- 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Pörög a sertésexport
Az első kilenc hónapban 3,507 millió sertést vágtak le a hazai vágóhidakon, ami 6,9 százalékkal 229 ezer darabbal haladja meg a 2023. január–szeptemberi időszakban mért számot. A levágott állatok élősúlya összesen 412 ezer tonna, hasított súlya 332 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8,1 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első három negyedévi 42 ezerről – 7,6 százalékkal – 45 ezer darabra emelkedett a 2024. január–szeptemberi időszakban.
Az első nyolchavi adatok szerint az élősertés kivitele közel 23 százalékkal nőtt, míg az import gyakorlatilag változatlan szinten maradt, a forgalom pedig 7 százalékkal növekedett.
Az export 23 ezer tonna, az import 47 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelhez viszonyítva még így is kétszeres mértékű.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,75 millió darab volt 2024. június 1-jén, ami közel 200 ezer darabbal, 7,8 százalékkal haladta meg a 2023. júniusi létszámot, míg a 2023. decemberit 137 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 162,4 ezer volt 2024 júniusában, az állomány egy év alatt 13,6 ezerrel, 9,1 százalékkal bővült.
A juhvágások száma 33,2 ezer volt 2024 első három negyedévében, ami 6 százalék feletti visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. A juhállomány 918,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,7 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 júniusában 698 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
Baromfiból 180 millió darabot vágtak 2024 első három negyedévében, 8,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 549,5 ezer tonna, tisztított, bontott súlya pedig 411,5 ezer tonna volt.
A vágóhídra került állatok 82 százaléka volt csirke, amiből 147,6 milliót vágtak, vagyis 5,2 százalékkal többet mint tavaly ebben az időszakban.
Kevés a lúd, a disznó győz
A madárinfluenza miatti alacsony bázis miatt a legnagyobb, 44 százalékos növekedés a kacsavágásokban volt, 24,2 millió darab volt az idei teljesítmény szeptemberig, míg libából 2,2 millió darabot, 14,8 százalékkal kevesebbet vágtak idén az első három negyedévben. Pulykából 3,8 millió darab került a vágóhidakra, 1,1 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.
KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya elérte a 32,3 milliót 2024. június 1-jén, ami 962 ezerrel, 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
agrotrend.hu / Világgazdaság
Fókuszban


A jelenlegi időjárás a monília és a trafrina terjedésével nagy veszélyt jelent
Már 4 0C környékén szórhatja a spóráit (konídiumait) és ha ezek nedves növényi felületre jutnak, akkor kicsíráznak, megfertőzik a növényt....


Ezért fogja megérni a jövőben a cirok vetése
Ha létezik növény, amelyről évek óta sokat és egyre többet beszélünk, az a cirok. Mindenképpen egy újra felfedezett növényről van...


Tulipános kertek Magyarországon 2025-ben
A tavasz egyik legszebb és leginkább várt eseménye a tulipánok virágzása. Magyarországon immáron 12 TulipGarden kertben nemcsak megcsodálhatják a látogatók...


Az idei év a kitartó dohánytermesztőknek kedvez
A dohány érzékeny növény, ezért kiültetni a szabadba csak májusban a fagyosszentek után lehet, addig a fólia védelmében nevelődik a...
Az Év Agrárembere támogatók

Fekete Zsóka – Az Év Állattenyésztője 2024-ben

Szőllősi Gábor – Az Év Agrárinnovátora 2024-ben

11. alkalommal adták át Az Év Agrárembere kitüntető díjat (videó)

Az Év Agrárembere 2024 – Hangulatvideó

Fülep Zsolt lett az Év Agrárembere 2024-ben

Tudnivalók a lemosó permetezésről

Virágfertőző monília elleni védekezés kajsziban és meggyben

Fagyriadó: tippek a rügyező növények hatékony védelmére

Ukrán termények árasztották el a piacot – a döntés következményei

Így csordogál a víz az aszály sújtotta Dunában

Megjelent a kaliforniai lopódarázs Magyarországon

Négy új hajó felavatásával indult el a 178. balatoni hajózási szezon

Középpontban a Väderstad többszörösen díjazott munkagépe

Szupermenta fehérjepor termékteszt újratöltve: az eredmények most sem felhőtlenek
