Egyre népszerűbb az állami támogatott agrárbiztosítás

A hazai agrárbiztosítási piacon továbbra is jellemző a növénybiztosítások túlsúlya, valamint az, hogy a támogatott konstrukciókra van a legnagyobb igény.

Nőtt tavaly a magyar gazdálkodók által befizetett növénybiztosítási díj értéke. A közel 16 milliárd forint befizetett díj az előző évhez képest 16,5 százalékos emelkedés – írja összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A biztosítók és biztosítóegyesületek részére befizetett díjból 13,1 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást – írta meg a Világgazdaság.

Ez a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2020-ban már kilencedik éve működött, keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják, azzal a kiegészítéssel, hogy túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor.

Fotó: Zalai Hírlap

Az AKI adatai szerint a konstrukció népszerűsége egyre növekszik, amiben az is közrejátszik, hogy 7 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg, amelyet ráadásul 2021-től 11 milliárd forintra emeltek fel. Az igényelhető állami támogatás erős hatással van az agrárbiztosítások piacára, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Az AKI megállapította, hogy a növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt: 2020-ban ez adta az összbevétel 86,6 százalékát. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2020-ban az összes díjbevételből 3,5 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 0,4 százalékponttal, 9,8 százalékra növekedett, míg az erdőbiztosításoké minimálisra csökkent.

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 18,4 milliárd forintot, míg a kárfizetések 6,6 milliárd forintot tettek ki. Az utóbbi 12 százalékkal kevesebb, mint az előző évi érték.

A növénybiztosításoknál a 16,5 milliárd forintos díjfizetésre 5,9 milliárd forint kárkifizetés jutott, 11,1 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Az állatbiztosítási ágazat tavalyi díjbevétele 646 millió forintot, a kárfizetés 159 millió forintot ért el. A díjfizetés 19,5 százalékkal nőtt, míg a kifizetés 36,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami az előző évben tapasztalt tendencia ellentéte. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 1808 millió forint, a kárfizetése 605 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2020-ban 36 százalék volt, a növénybiztosításoké 36,7 százalékot, az állatbiztosításé 24,6, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 33,5 százalékot tett ki: minden fő kategóriánál csökkent az előző évhez viszonyítva.

Az extrém időjárási körülmények miatt 2020-at is súlyos károk jellemezték, ennek ellenére csökkentek a kárhányadok.

Az AKI megjegyzi, hogy ebben a harmadik pillérként emlegetett jégkármérséklő rendszernek komoly érdemei vannak, mivel nagy szerepet játszott a jégkárok csökkentésében. A szántóföldi növénykultúrákban ugyanakkor egyre nagyobb károk keletkeznek: az aszály sújtotta területeken már nemcsak a nyári forróság által okozott szárazság, hanem az őszi, téli csapadékhiány is fontos tényezővé lépett elő.

A termelők részére 2021-től az állam egy új konstrukciót alakított ki, a Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (negyedik pillér).

Ez a rendszer a mezőgazdasági termelők jövedelemingadozásainak mérséklését és a jövedelmek stabilizálását segíti. A rendszerhez csatlakozó termelő hozzájárulást fizet három évig, amelynek alapja a termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Ha krízishelyzet alakul ki a gazdálkodó tevékenységénél, kompenzációra válik jogosulttá.

agrotrend.hu / Világgazdaság