DRÁMA: Kesztyűt dobtak a húsipari fejlesztők elé

Felkészültségüket az éles „bevetés” előtt próbálják tesztelni. Február 5-én pedig az Európai Parlament tárgyalt a Valódi Állati Fehérje Ár (TAPP) koalíció (már ennek létezése is ijesztő!) kezdeményezéséről, amely egyfajta „fenntarthatósági díj” bevetését sürgeti az európai állattartásban. Ez a díj, elképzeléseik szerint, a húsfogyasztás környezeti hatásaiból származó társadalmi költségeket tükröző összeg, áremelő tényező. Ez, véleményem szerint, nyílt megbélyegzés és diszkrimináció. Ilyen alapon minden emberi tevékenységre be kell vezetni. Mindenesetre olyan kihívás a hagyományos állattartók számára, amelyre gyorsan és zajosan kell reagálni.

fotó: pixabay.com

Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy e támadásokkal párhuzamosan a húspiacon új helyettesítő termékek sora van bevezetés alatt.

Vegyük észre, a húshelyettesítő reklámok, a trendet lelkesen éljenző újságírók célközönsége nem csak a vegán, vagy vegetáriánus közösség, hanem minden húsevő, aki csökkenteni szeretné húsfogyasztását. Az ok egyértelmű, míg előbbiek igen kevesen, addig utóbbiak nagyon sokan vannak. S ha erre jól irányzott, a környezeti lelkiismeretre, egészségre irányuló pszichés nyomásgyakorlást is helyezünk, megfűszerezve elrettentő videókkal, akkor a vevőkör gyors ütemben bővíthető.

Miután az elmúlt év egyértelműen e termékek erőteljes piaci bevezetéséről szólt, és ez ebben az évben is meghatározó piaci trend lesz, a fenti alapelv mentén tovább szélesedik a célpiac és kínálati paletta is. A hullámot ugyanis – nagyon helyesen! – egyre többen szeretnék meglovagolni. A jelenlegi húshelyettesítési piacot négy típusra oszthatjuk az alapanyagok és technológiák mentén. Vannak ugye a laborban tenyészett, állati sejtekből épített változatok, valamint a gomba, baktérium és növényi alapú termékek.

E vonalak mellé nagyon gyorsan felzárkózik a mixerek csapata, akik az állati és növényi összetevők együttes használatával váltják meg a világot. Ezen a ponton a világ legnagyobb húsipari cégei is érintetté váltak. Elképesztő ütemű fejlesztések zajlanak, bevonva az élelmiszermérnökök mellett a szakácsok és a fogyasztók széles rétegeit. Az első generációs húshelyettesítők mellé olyan új generációk kerülnek fel a palettákra, amelyek a szegmens szélesítését célozzák meg.

Ebben is kulcsszerep jut a kommunikációnak. Míg az elmúlt években azok, akik a húskészítményeiket növényi eredetű összetevőkkel „könnyítették”, hamisítóknak minősültek a fogyasztó szemében, most azt kell bebeszélni, eladni nekik, hogy ezek hősök, hiszen az ő érdekében fejlesztenek. Mindenkinek van igazsága, a lényeg, hogy jól legyen tálalva az ügy.

A szavak hatalma elképesztő. Vegyük például az autós példát! Elég volt rákiabálni a dízelekre azt, amivel amúgy együtt éltünk hosszú évtizedekig, politikai tőkét kovácsolni belőle, és máris új pályára lehetett kényszeríteni a világ legnagyobb és egyben leginnovatívabb iparágát. Ja, hogy ez egy zsákutca?…

Vigyázat! Pontosan ez zajlik a hagyományos agrárgazdálkodással szemben is.

Amiért a húshelyettesítők piacáról beszélni kell, az az, hogy a keverékes vonal komoly lehetőséget rejteget a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hazai szereplői számára is. Elő az innovációs potenciált, a pályázatokat! Ötletből nem lesz hiány. Vegyünk elő különféle állati és növényi alapanyagokat, fehérjéket, zsírokat, tegyünk funkcionálissá, alkossuk meg a legendát és kezdjük el kommunikálni, gyártani!

Az erősen manipulált fogyasztó nyitott az újdonságok, a pozitív üzenetek irányában és van pénze, hogy ezt megfizesse. Ahogy a startup-okis „rámozdultak” e piacra, úgy sokat szenvedett húsiparunk számára is nyílhat esetleg lehetőség a fejlesztésre.

A hüvelyesek, gabonák, zöldségek, a gomba „húsipari” felhasználása növekedés előtt áll. Ehhez megfelelő minőségű, mennyiségű, ütemezésű, összetételű, és akár speciális kínálatra van szükség. Az autós példa itt is visszaköszön. A tendenciát ugyanis nyugodtan nevezhetjük hibridizációnak. Ez pedig nem áll meg a húspiacon. Tovább fog terjedni minden élelmiszerpiacon. Újra hangsúlyozom, itt az idejeelővenni a kreativitást, megkeresni a lehetséges partnereket, és hozzáadott értéket teremteni.

A fejlesztés során érdemes tekintettel lenni arra is, hogy küszöbön van a 3D nyomtatás élelmiszerpiaci áttörése is. Akár már az idén számíthatunk arra, hogy egyes éttermekben lesz az étlapon nyomtatott húshelyettesítő, és egy-két éven belül a háztartásokban is feltűnhetnek ezek a nyomtatók. Alapanyagigényüket a fejlesztések célkeresztjébe kell helyezni. A húspatronok, vagy kapszulák egyelőre idegenen hangzó kifejezések, de már a közeli jövőben úgy fogjuk rendelni őket, mint a tintapatront.

S, hogy mindez miért dráma? Azért, mert ha ilyen erős kifejezések vannak a címben, többen olvassák el a cikket. Abban reménykedem, ha eddig eljutott az olvasásában, nem bánta meg, és nem csalódott, hogy valójában nincs szó drámai helyzetről! Inkább lehetőségekről és veszélyekről, amikről tudnunk kel, amikhez alkalmazkodnunk kell, amiket ki kell használnunk.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ