A szakértő szerint sokat elmond a várható fejlődésről a pályázatok túljelentkezése

Sok pályázat már megjelent és újak is érkeznek majd a mezőgazdaságban. Most kettő nagy területre hárul igazán figyelem: az élelmiszeripari fejlesztésre és az állattartó telepek korszerűsítésére – ezek az agráriumra a legnagyobb hatást jelentő pályázatok, amelyek lebonyolítására a bankszektor is felkészült. Ezek a pályázatok önmagukban 400 milliárdnyi támogatást jelentenek, ugyanis ezek azok az ágazatok, ahol igazán szükség van a hatékonyság növelésére, ami nélkül viszont nem lehet versenyképes agráriumot építeni. Demeter Zoltán, a K&H Bank Agrár Üzletágának vezetője szerint a gazdálkodók felmérték azt, hogy csak a fejlesztéssel lehet a jövőben boldogulni.

A szakértő szerint megnövekedett a kiszámíthatatlanság veszélye. Hozzátette: „nagyon sok olyan külső és belső tényező van, ami folyamatosan változik és nem maga a változás a probléma, hanem az intenzitása. A nagy változásokra kevésbé vannak felkészülve a gazdák. A KAP 2-es stratégia – és ezen keresztül a beruházások – olyan választ adhatnak, amivel a hatékonyság növelhető. Erre a nagyon változó világra a legjobb válasz a hatékonyság növelése. Ez igaz az energiahasznosításra, az inputanyagok felhasználására, tehát olyan területek, amelyekkel a költségoldal csökkenthető”.

Többszörös túljelentkezés
A négy- és ötszörös túljelentkezés mutatja azt, hogy milyen komoly beruházási tervek vannak a gazdálkodók elképzelései között – ennek kimondottan örülhetünk, mert ez azt jelenti, hogy szeretnék folytatni a gazdálkodásukat, szeretnék fejleszteni a tevékenységüket és hisznek a jövőben a sok kihívás ellenére is.

-Az állattartó telepek korszerűsítésének fontossága, az állattenyésztés megítélése és jelentős szerepe vitán felül áll. Ám az élelmiszeripari kis- és nagyüzemek fejlesztésére kiírt pályázat újdonságnak számít idehaza, hiszen több évtizedes kiesés volt ezen a területen. Köztudott, hogy a rendszerváltás nagy vesztese a mezőgazdaság, azon belül az élelmiszeripar leépítése volt. Ez a pályázat és fejlesztés egy régi elmaradás pótlása, hiszen arra sokan rájöttek, hogy a magasabb feldolgozottság nagyobb profittal és jövedelmezőséggel jár, ezért ha nem alapanyag előállító ország leszünk, vagyunk és maradunk, hanem egy feldolgozásra képes iparral is rendelkezünk, akkor abból az egész vertikum profitálhat. Ugyanis ha valaki magasabb feldolgozottsági szintű élelmiszert állít elő, akkor versenyképesebbé és ellenállóbbá válik a negatív gazdasági és időjárási hatásokkal szemben -összegezte Demeter Zoltán.

A pályázatok kiírásánál fontos szempont volt, hogy kisebb és nagyobb üzemekre is lehetett jelentkezni, amellyel a teljes vertikum erősítése volt a kiírás célja. Mindegyiküknek megvan a helye és a szerepe a feldolgozóiparban, így a nagyok nemzetközi szinten is hatékonyak és versenyképesek tudnak lenni és olyan színvonalat megvalósítani, ami a külpiacokon is eladható. Ha a kisebbek ügyesen és okosan specializálódnak, akkor ők is életképesek lehetnek.

Az agrárüzletági vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi mellett a hazai fogyasztás kiszolgálása is fontos, mert a mi piacunk helyben van – kis szállítási költségekkel és távolságokkal -, ezért a hazai élelmiszer feldolgozás arányát a fogyasztásban jó lenne növelni. Ez stabil vásárlóerőt jelent. A nemzetközi jelenlét mellett szól az, hogy ha a hazai fogyasztás csökken, vagy stagnál, akkor van egy alternatíva, ahol ezeket az élelmiszereket értékesíteni lehet.

A tejágazatra kimondottan igaz, hogy a feldolgozott termékekkel bőven van fejlődési lehetőség, de a hústermékek magasabb szintű feldolgozása is változhat, mert erre nagy a hazai igény.

Állattartás: újra megéri?
Az állattenyésztők az utóbbi években erősebbé váltak, tudtak eredményt termelni, de most megjelent egy új vírus, a ragadós száj- és körömfájás, ami elég komoly problémákat okozhat a hazai állattartásban. Az intézkedések gyorsak és határozottak, ezért mindenki bízik a vírus terjedésének csökkenésében és megállításában. Ez a gazdák gondolkodását is befolyásolja, hiszen egy sokkoló, új helyzettel állnak szemben, de minden ilyen sokk az első évben sokk, azt követően egy kezelendő kockázattá enyhül, hiszen megtanultunk védekezni az afrikai sertéspestissel és a madárinfluenzával szemben is. Ezek a sokkok egyvalamit kell, hogy erősítsenek bennünk, az pedig az, hogy fejleszteni kell a telepeinket.

Az állattartó teleppel kapcsolatos pályázatok mennyiségéből az látszik, hogy a három fő ágazat – baromfi, sertés, szarvasmarha – irányából érkeztek nagy igények, ezért ezek a területek komoly fejlesztések előtt állnak, de európai szinten is egyre nagyobb igény van a juh- és a kecske ágazatra. Ez a fajta húsfogyasztás nem akkora Magyarországon, mint az előbb említett három területen, de előbb-utóbb a juh- és a kecskeágazat is felzárkózhat hozzájuk.

-Most a pályázatok elbírálásának az időszaka van. A kis élelmiszeripari pályázatoknál megjelentek az első támogatói okiratok, és várjuk a kis állattartó telepfejlesztések és a nagy élelmiszeripari beruházásokra vonatkozó támogatói okiratokat is. Az év második felében pedig remélhetőleg a nagy állattartó telepek fejlesztésére vonatkozó támogatói okiratokat is megkapják az érintettek. Ami pedig a bankszektort illeti, mi felkészülten várjuk a nyertes pályázókat és külön erre a célra kidolgozott kamattámogatott hitellel is finanszírozni fogjuk a beruházásokat. Közös érdek, hogy minél több és hosszú távon versenyképes beruházás valósuljon meg és a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar újra a legjobbak közé kerüljön az EU-n belül és ellenállóbbá váljon a klíma és gazdasági változásokkal szemben. -mondja Demeter Zoltán.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu