Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsöprő sikere van a magyarok kenyere programnak

Az ember életében ritkán adatik meg, hogy egy közösséget szolgáló segítő akarat beteljesüljön. Ilyen pillanat, amikor a Kárpát-medence magyar gazdatársadalma lélekben is együtt ünnepel. A Magyarok Kenyere Program igazi Kárpát-medencei sikertörténet, amelynek alappillérei a hit, az alázat, a kitartás és az önzetlen segítő jószándék.

forrás: mnvh

Napkoron ünnepélyes keretek között adták át jelképesen annak a több mint 15 civil szervezetnek a gazdák által összegyűjtött búzából készült lisztet, ami általuk jut el a rászorulókhoz. Ebben az évben megyénkben 162 gazdálkodó döntött úgy, hogy segíti a Magyarok Kenyere Program célkitűzéseit.

Rácz Imre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei agrárkamara elnöke az ünnepségen elmondta, hogy egyre több civil szervezetnek tudnak adományt biztosítani.

– Bízom benne, hogy minden búzaszem, amit adományként odaadunk ezeknek a szervezeteknek, az olyan családokhoz jut el, akik ezt örömmel fogadják és hálásak érte. Vármegyénkben 162 gazdálkodó döntött úgy, hogy csatlakozik, 49 848 kilogramm búza gyűlt össze, amiből 32 400 kilogramm lisztet őröltek meg. Köszönet jár annak a vállalatnak, akik ingyen megőrlik és becsomagolják olyan kiszerelésben, amilyenre a civil szervezetek kívánják. Ezeket az adományokat ebben az évben 18 szervezet között osztjuk szét.

Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ez a szívemhez nagyon közel álló program és az üzenete, amelyet hordoz, az nagyon fontos üzenet. Hiszen ez egy jótékonysági program, a hangsúlyt arra fektetik, hogy azok a kedvezményezettek, kik ebben részesülnek, egy kicsit reflektorfénybe is kerüljenek.

– De emellett az adakozásról is szól. A program az összetartozásra is felhívja a figyelmet, és ez a határon túli összetartozás is. Azt hiszem, hogy ez az üzenet a mai világunkban, amely annyi problémával van tele, próbáljunk meg emberek maradni ebben a zűrzavaros világban. A Magyarok Kenyere program pontosan ezt a célt is szolgálja és erősíti. Az a tudás, az ősi tudás, amelyből mi is lettünk, az egyre nagyobb veszélyben van, és a gazdák azok, akik ennek a birtokosai – fogalmazott az alelnök.

A jelképes átadást követően Országos fórumsorozat részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében tartott tájékoztatót azzal a céllal, hogy megismertessék a gazdálkodókkal az új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében hamarosan megjelenő pályázatokat.

A gazdákat Napkor Nagyközség nevében dr. Spinyhért Zsolt köszöntötte. A település vezetője rámutatott, hogy ha minden hatodik felnőtt lakos kötődik a mezőgazdasághoz Napkoron, akkor azt is lehet mondani, hogy agrártelepülés vagyunk. De azt hiszem, hogy már elég jól ismerik a települést.

– Hiszen a szántóföld-kultúra is és állattenyésztéssel is foglalkozunk, napkori gazdálkodók, és ezen a helyszínen szinte felesleges is mondanom, hogy erdőgazdálkodással is sokan foglalkoznak. Szokták mondani, hogy a világ folyamatosan változik. Azért az állandóságot is meg lehet figyelni, mint ahogy most is megfigyeltem, hogy teltházas a rendezvény, és ez tényleg örömteli.

Dr. Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében egy történettel mutatta be, hogy a gazdák az év minden napján áldozatos munkájukkal teremtik elő a mindennapi betevő falatot.

– A társadalomnak nincsen olyan időszaka az évben, hogy ne legyen feladata. Most a feladatok megvitatásának van itt az ideje, ezért jó egy ilyen fórum.

Rácz Imre elmondta, hogy számos nem várt kihívást hoztak az elmúlt évek a hazai agrár-élelmiszeripar számára. A koronavírus, az évszázados aszály, a szomszédban kirobbant háború nyomán megugró energia- és inputárak, az infláció, az ukrán mezőgazdasági termékek dömpingje miatt kialakult piaci anomáliák alaposan próbára tették az ágazat szereplőit. Ezen kihívások egyikére sem lehetett felkészülni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara folyamatosan azon dolgozik, hogy segítsen tagjainknak megtalálni a lehető legjobb válaszokat

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára rámutatott, hogy a NAK kezdeményezésének is köszönhetően a vidékfejlesztési támogatásoknál a korábbi 17,5%-ról 80%-ra növelte a kormány a nemzeti társfinanszírozást, így 2027-ig mintegy 1500 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési beruházások támogatására, míg a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forint költhető el. Ez a 2014–2020-as időszakhoz képest 4-szeres forrásnövekedést jelent.

– Februártól közel 70 agrár- és vidékfejlesztési pályázatot hirdet meg az agrártárca. A hamarosan megjelenő kiírásoknak köszönhetően a kis-, közepes és nagygazdaságok számára egyaránt lehetőség nyílik arra, hogy reagáljanak az elmúlt évek gazdasági-piaci változásaira: legyen szó akár a hatékonyság javításáról, a hozzáadott érték növeléséről, az élelmiszertermelés erősítéséről, a gazdaságfejlesztésről vagy a zöld elvárások teljesítéséről.

– A támogatások hatékony lehívását segítendő, február közepétől április elejéig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos fórumsorozatot szervez. A közel 70 helyszínen első kézből kaphatnak információkat a gazdálkodók az induló vidékfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban. Emellett hamarosan elérhetőek lesznek a pályázati felhívásokat összefoglaló kiadványok is.

– A Stratégiai Tervben kiemelt helyen szerepel az élelmiszeripar megújítása, valamint az egy hektárra vetített hozzáadott értéket és a hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése a mezőgazdaságban.

Agrotrend.hu/ MNVH