A kert ma már nem csak termelő terület, fontos odafigyelnünk a sokszínűségére

A kert, legyen szó kisebb vagy épp nagyobb területről napjainkban már egy több funkciós szintér, ahol nem csupán haszonnövények termesztése zajlik, hanem a pihenés és a felüdülés színtere is. Ezek mellett pedig további célokat is betölt, ami lehet a klímaváltozás elleni küzdelem a csapadékvíz megtartással, talajtakarással, valamint az őshonos állatvilág sokszínűségének támogatása is. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mit jelent ez a támogatás és hogyan valósíthatjuk a meg a kertben.

A különböző tematikus kertek és kerttípusok napjainkban egyre szélesebb körben ismertek nem kizárólag a magánkertekben, hanem közterületek esetében is. Ennek egyik – sokszor kétes érzésekkel fogadott – formáját testesítették meg a méhlegelők, bár még mindig találkozhatunk ezzel az elnevezéssel, most már a beporzóbarát és rovarbarát megoldások legalább ilyen széles körben ismertek, sőt mivel állati sokszínűségről van szó a madárbarát kertet sem szabad kifelejtenünk sorból. Ezek nem csupán dekoratív, hanem funkcionális ágyások és kertek létesítését egyaránt jelenthetik, ahol, nem csupán a növényzet, hanem annak gondozása is igazodik a kert céljához és támogatja az élővilágot, ami számunkra is előnyös lehet.

A tervezés fontos, azonban már néhány lépéssel közelebb kerülhetünk a biodiverz kerthez kisebb változtatásokkal is. Az egyik ilyen lépés a már meglévő növényállományunk kiegészítése, ha eddig nem volt beporzókat támogató ágyásunk, hozzunk létre egyet. Ehhez eltérő virágzási idejű és különböző virágformával rendelkező növényeket válasszunk – természetesen kertünk alapvető adottságait figyelembe véve – így bekerülhet a kertbe a pompás kúpvirág (Rudbeckia fulgida), füzéres díszcsorba (Liatris spicata), a bíborkasvirág (Echinacea purpurea), a cickafark félék (Achillea) a méhbalzsam (Monarda) és a különböző őszirózsa félék (Aster sp.), de a tavaszi virágzású cserjék, gyümölcsfák, valamint az őszi virágzású évelők, mint amilyen az ördögszem (Scabiosa) szintén beilleszthetők a már meglévő növényeink mellé is.

A növényeken túl célszerű mikroélőhelyeket létesíteni, ilyen lehet a komposzthalom egy nem bolygatott része vagy fennhagyott ág- és levélkupacok, vagy korhadt ágak, rönkök is, ezek már a talajon mozgó állatok számára nyújtanak búvó- és táplálkozóhelyet és így a lebontó szervezetek száma növekedhet a kertben. Ezzel együtt pedig az őket fogyasztó állatok is megjelenhetnek, így madarak és emlősök is.

A madarakat odú kihelyezéssel is segíthetjük, de a sünlak is jó választás lehet, ha a porta átjárható. Ne feledjük azonban az, hogy milyen állatok látogatják a kertünket függ attól, hogy környezetünkben mennyi és milyen minőségű zöldfelület található, az egyes zöldfelületi (növényesített) foltok között az állatok különböző mértékben, például a házi méh jellemzően a kaptártól egy kilométerre távolodik el általában, míg a keleti sün táplálék keresés közben 1,5-2 kilométert is képes megtenni.

Ebből a két példából is kitűnik, abban az esetben, ha a zöldfelületek – mint akár a saját kertünk – sűrűn helyezkednek el, akkor nagyban támogathatjuk a városi állatvilágot.

A telepítés mellett a gondozásra is érdemes odafigyelni kerüljük, de legalábbis minimalizáljuk a vegyszer alkalmazást, legyen szó rovarölő, gyomirtó alkalmazásról és műtrágyákat is mértékkel alkalmazzuk. Ezen érdemes külön figyelmet fordítani a kertben esetleg megjelenő inváziós fajokra, ezeket megjelenésükkor rögtön távolítsuk el a kertből, mivel bár sok esetben díszesek ezek a növények, a hazai ökoszisztémákra gyors terjedésük miatt komoly veszélyt jelentenek. Ilyen fajok többek között a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi), a japán komló (Humulus japonicus) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) is.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu

Szerző: Horotán Katalin