Nem kategorizált

Változtak a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységet érintő egyes vadgazdálkodási rendeletek

2024. október 31. napján kihirdetésre került az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 56/2024. (X.31.) AM rendelet (Módr.), mely többek között érinti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet (Vtv. vhr.).

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy 2024. május 17-i hatályba lépéssel több ponton változott a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.). A változások a mező- és erdőgazdálkodást elsődlegesen a tartós telepítésű kerítésekre irányadó rendelkezések, továbbá a nemkívánatos vadfajra irányadó részletszabályok terén érintették.

forrás: pixabay

Tartós telepítésű kerítésekre irányadó rendelkezések:

A Vtv. 29. §-ának változásával koncepcionálisan megújultak a tartós telepítésű kerítésekre vonatkozó előírások. Az ennek részletszabályait tartalmazó Vtv. vhr. vonatkozó részei – bizonyos kivételektől eltekintve – a kihirdetést követő 8. napon, tehát 2024. november 08. napján lépnek hatályba.

A Vtv. vhr. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

A (2) bekezdés szerint pedig nem minősül tartós telepítésű kerítésnek – tehát nem engedélyköteles –

a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az adott növénykultúra legalább 3 hónapig nincs bekerítve az adott naptári évben,
b) az állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, valamint
c) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából létesített természetes alapanyagú kerítés, ha
ca) fő szerkezeti elemei fa, nád és vessző alapanyagokból készültek,
cb) karám típusú kerítés esetén a legfelső futóléc magassága, táblás és kerítésmezős kialakítású kerítés esetén a kerítésmező magassága legfeljebb 1,2 méter magas,
cc) tartóoszlopainak egymástól való távolsága az 5 métert nem haladja meg,
cd) futólécei egymással párhuzamosan legalább két sorban futnak, és
ce) a körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást az építmény biztosítja.

A Vtv. vhr. 24. § (3) bekezdése alapján a tartós telepítésű kerítések engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozatát,
b) a kerítés műszaki megvalósításának leírását, valamint
c) a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló térképi mellékletet a kerítés nyomvonalát érintő helyrajzi számok feltüntetésével.

A villanypásztorokat érintő fontos részletszabály, hogy a Vtv. 24. § (4) bekezdése alapján felszámoltnak minősülnek, amennyiben azokról a drót eltávolítása megtörténik.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2024. május 17-e előtt 5 évnél régebben engedélyezett, tartós telepítésű kerítések fennmaradását a Vtv. 114. §-ában foglaltak alapján 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Ezt követően a kerítések fennmaradása vonatkozásában a kérelmek új kerítés létesítésére irányadó kérelemnek minősülnek.

Nemkívánatos vadfajra irányadó szabályok:

A Módr. 7. §-a alapján kiegészül a Vtv. vhr. 28. §-a az alábbiak szerint:

„(2a) A vadgazdálkodási üzemtervben nemkívánatos az a nagyvadfaj, amelynek az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszáma a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján nulla. Ha a tájegységben az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszám adott vadfaj esetében nagyobb, mint nulla, akkor a nemkívánatos nagyvadfajt adott vadászterület vonatkozásában – a vadászterület élőhelyi adottságainak, valamint a területi vadgazdálkodási tanács javaslatának figyelembevételével – a vadászati hatóság hivatalból határozza meg.”

A Vtv. 47. § (3a) bekezdése alapján a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül ejthető el. A Vtv. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nemkívánatos vadfaj jelenléte esetén a földtulajdonos, földhasználó kérelmére hatóság által elrendelt állományszabályozó vadászatnak lehet helye.

A fent jelzett nemkívánatos vadfajokra tekintettel, mint új szabályozási elem felülvizsgálatra szorulnak a vadgazdálkodási üzemtervek. A Módr. 15. §-ában foglaltak alapján a jogalkotó megerősíti a vadgazdálkodási üzemtervek felülvizsgálatának szükségességét, erre a vadászati hatóságok részére 2024. december 30. napjáig biztosít határidőt.

Egyéb rendelkezések:

A Módr. további részletszabályokat állapít meg egyebek mellett a vadaskertekre, vadgazdálkodási üzemtervekre, az elektronikus vadászati naplóra és teríték-nyilvántartásra is. A Módr. szabályozza a vadászati hatósági feladatot ellátó személy feladatellátásához szükséges bizonyos juttatásokat, továbbá módosulnak a hivatásos vadászokat megillető lődíjak is.

A Módr. módosítja a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről szóló 13/2018. (VII. 3.) AM rendeletet is, tekintettel a hatálya alá tartozó területen fennálló dámszarvas populáció sajátosságaira.

Agrotrend.hu/ NAK