Kevesebb gazdaság, nagyobb birtokméret, íme az OTP elemzése

A 2020 és 2023 közötti időszakban a gazdaságok számának csökkenése elsősorban abból adódott, hogy a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok felhagytak a mezőgazdasági tevékenységükkel, ezzel pedig bővült az átlagos birtokméret és állatlétszám.
Ennek dacára a gazdaságok 15 százaléka még mindig egy hektár alatti méretű, továbbá az egyharmaduk 1-5 hektár közötti területtel rendelkezik. Ugyanakkor a teljes mezőgazdasági terület ötöde a 200 és 500 hektár közötti birtokméretű gazdaságok kezében van.

Magyarország 9,3 millió hektárnyi területének 78 százaléka termőterület, 55 százaléka pedig mezőgazdasági terület, ami európai összehasonlításban, de világviszonylatban is a kiemelkedő. A mezőgazdasági terület 80 százaléka szántó, további 16 százaléka gyep művelési ágba tartozik.

A növénytermesztés ugyan még mindig túlsúlyos, de az utóbbi években már csökkent az aránya az állattenyésztés miatt. Az EU szintjén is hasonló trendet és arányokat látunk, az utóbbi két évben az állattenyésztés aránya emelkedett az EU-s kibocsátásban is. Hazánkban a növénytermesztés és a kertészet, valamint az állattenyésztés kibocsátásának aránya megközelítően 60:40 százalékarányban oszlik meg. Az állattenyésztés részaránya nőtt 1,5 százalékkal, míg a növénytermesztésé csökkent.

A KSH kiadványában arról számol be, hogy az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el, 3 év alatt a felére, 10 év alatt a negyedére csökkent. Az állatállomány folyamatosan csökken nem csak itthon, hanem Európa szerte. A baromfiágazatban az elmúlt évben is nagy probléma volt a madárinfluenza. A többi ágazattal szemben a sertéságazat stabilizálódott, sőt növekedésnek indult, elérte a 2,7 milliós állatállományt 2024 júniusára, ami a 2022 júniusi létszámmal egyező.
A szarvasmarha állatlétszáma 860 ezer volt 2024 közepén, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbival. Ebből a tehénlétszám 406 ezer darab volt. Az állattenyésztők költségei jól kalkulálhatók az utóbbi időszakban, az energiaárak is jelentősen korrigáltak visszafelé.

Összevetve a magyarországi jelenséget az Uniós helyzettel, azt tapasztaljuk, hogy ami hazánkban megindult sok éve, szerte az unióban is megjelenő jelenség. 2020-ban 9,1 millió mezőgazdasági üzem volt az EU-ban az Eurostat adatai alapján, amelyeknek körülbelül kétharmada (63,8%) 5 hektárnál kisebb volt. A Magyarországon tapasztalt koncentrálódás már korábban elindult az EU-ban. Az EU-ban a gazdaságok száma meredeken csökkent miközben a termelésre használt földterületek mennyisége változatlan maradt, összesen 157 millió hektáron folyt mezőgazdasági tevékenység.2005 és 2020 között a teljes üzemszám 36,7 százalékkal csökkent. Az évek alatt elsősorban az 5 hektár  alatti gazdaságok száma lett kevesebb, összesen 4,6 millióval (-44%), ugyanez elmondható a többi üzemméretre is, bár kisebb mértékben. 2020-ban 0,7 millióval volt kevesebb az 5 és 100 ha közötti méretű gazdaságok száma, mint 2005-ben. Egyedül a 100 hektár feletti gazdaságok száma nőtt, összesen 28,6 százalékkal.

A gazdaságok számának és a mezőgazdasági hasznosítású területek változása üzemméret szerint 2005 és 2020 között az Európai Unióban (százalék)

Megjegyzés: a 2005. évi EU-adat Horvátország 2007. évi adatait is tartalmazza. Az EU összes mezőgazdasági hasznosítású területének 2005-2020 közötti 0,9%-os változása a kis mérete miatt alig látható.
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Az országok közül a legnagyobb százalékban Szlovákiában csökkent a gazdaságok száma (-71,3%), de ez mindössze 48,8 ezer gazdaságot jelent, míg például Romániában 32,2 százalékos csökkenést regisztráltak, ami 1,4 millió üzemet takart. Ennek dacára még mindig ebben az országban van a legtöbb üzem a mezőgazdasági területhez viszonyítva, tehát nagyfokú az elaprózottság. Magyarországon ebben az időszakban 482 ezerrel (-67,5%) lett kevesebb gazdaság, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy még mindig sok a kicsi üzem hazánkban. Például a 27,3 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkező Franciaországban csupán 390 ezer gazdálkodó termelt 2020-ban, míg Magyarországon közel 5 millió hektáron 230 ezer gazdálkodó dolgozott ugyanekkor.

A gazdaságirányítók megoszlásának változása életkor szerint 2013 és 2023 között

Forrás: KSH

Az elaprózottság mellett még mindig jelentős probléma hazánkban az idősödő gazdatársadalom, a generációváltás elmaradása. A KSH felmérése szerint a gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év volt 2023-ban, a férfiaknál 57,5, a nőknél 59,9 év. A 65 éves és annál idősebb kategóriába 36,9 százalék esett ekkor, tíz év alatt 8,1 százalékponttal nőtt az arányuk. Párhuzamosan a fiatalabb korosztályba tartozók számának csökkenése látható az évek során. A generációváltás még mindig komoly kihívás a magyar agráriumban, lesz-e, találnak-e olyan fiatalokat, akik látnak perspektívát a vidéki életben, van-e kellő ambíció tovább vinni a családi gazdaságot. A generációváltás segítéséhez hozott intézkedések lehetőséget nyújtanak a vállalkozásoknak, illetve az új KAP II. pilléres gazdaságfejlesztési intézkedései között is kiemelt szerep jut a vállalkozásfejlesztésnek és a generációs megújulásnak, ugyanakkor azt látjuk, hogy ez csak akkor járhat igazi előnyökkel, hogy ha mindez a fiatal gazdálkodók fejlődését és növekedését egyaránt elősegíti.

Az elmúlt tíz év fejleményeiből látható, hogy a modern mezőgazdasági technológiák alkalmazhatósága, a méretgazdaságosság kérdése, a környezeti kockázatok növekedése, stb. azt eredményezi, hogy a gazdálkodók száma csökken, a birtokméret pedig nő – tette hozzá Szabó István az OTP Agrárgazdasági értékesítési igazgatója.